Helyi hírek 2022. május 29. 12:00

Titkok a levéltárból – Szerzetesek Félegyházán: Jézus Szíve Népleányok

Titkok a levéltárból – Szerzetesek Félegyházán: Jézus Szíve Népleányok
Városunk történelmében a leghosszabb ideig és legnagyobb létszámmal jelenlévő szerzetesrendnek a kalocsai iskolanővérek társulata számított. Vezetésük alatt nyílt meg 1908-ban a Constantinum Leánynevelő-intézet, ahol az egyházi iskolák 1948-as államosításáig a helyi és környékbeli lányok generációinak sorát oktatták.

Az intézmény fénykorában egyszerre több mint 60 iskolanővér tevékenykedett Félegyházán. Az 1930-as, ’40-es években – a katolikus reneszánsznak is nevezett időszakban – rajtuk kívül azonban más szerzetestársulatok tagjai is működtek a városban. Közülük legkorábban a Jézus Szíve Népleányok, vagy, ahogy a helybeliek hívták őket: a „kordás” nővérek telepedtek meg Félegyházán.

A Jézus Szíve Társaságát (Népleányok, SJC), ezt a pápai jogú világi intézményt P. Bíró Ferenc jezsuita szerzetes alapította 1918-ban. A társulat a Jézus Szíve-tisztelet terjesztését, a magyar nép anyagi, szellemi és lelki fölemelését tűzte ki célul. Ezen munka támogatására kezdte meg működését 1923-ban a Korda Nyomda és Kiadó Rt., amely részben az anyagi működéshez szükséges hátteret biztosította, de fő feladata a jó sajtó és katolikus könyvpiac megteremtése volt. A társulat tagjai – azaz a testvérek – Istennek szentelt életüket a világban folytatták, nem éltek klauzúrában, nem hordtak szerzetesi habitust, nem vettek fel szerzetesi nevet.

A Jézus Szíve Népleányok – budapesti központjuk mellett – hamarosan számos településen létesítettek fiókházat. Félegyházán 1931-ben telepedtek meg, a társulati tagok lakása a Kun utcában volt. A Városi Tanácstól könyv-, papír-, iskolacikk és kegytárak kereskedésére kértek iparengedélyt. Üzletük, „Korda” néven augusztus 15-én nyílt meg a legforgalmasabb helyen, a főutcán. A testvérek különösen nagy gondot fordítottak a szép kirakatokra. Egyik évben a lakosságot a szeptemberi iskolakezdésre úgy próbálták ráhangolni, hogy a kirakatban műanyagbábukkal egy egész tantermet rendeztek be, térképpel, padokkal, elkéső diákkal. Népszerűségüket mutatja, hogy 1935-ben nagyobb üzlethelyiségbe költöztek, a Kossuth utca 3. sz. alá, egyúttal játék- és bazáráru, hangszerek, hangszerkellékek, zeneművek árusításával bővítették tevékenységüket. Terveik között szerepelt képkeretezés és kézimunka-kereskedés is.

A város lakosságával élénk kapcsolatot ápoltak. Szívgárda-csoportokat szerveztek, jezsuita atyákat hívtak meg lelkigyakorlatok tartására. A testvérek kezdeményezésére tartották meg a városban először 1935-ben a Jézus Szíve körmenetet. Az üzletben jegyet árultak a különböző katolikus rendezvényekre, dalosköri hangversenyekre. A helyi szülőotthon, valamint az anya- és csecsemővédő intézet ünnepségeit felajánlásokkal, ajándékokkal (képek, papírszalvéta stb.) támogatták.

A félegyházán működő társulati tagok közül a házfőnöknők: Messik Mária, Bolváry Margit, Wenisch Gabriella nevét kell kiemelni. A társulat hivatalos működésének az 1950. évi, a szerzetesrendek betiltását elrendelő törvény vetett véget. A testvérek közül azonban többen maradtak a városban, bekapcsolódva az egyházközösségi munkába.

Ónodi Márta
           

Kövessen minket a Facebookon is!