Jógázz az egészségesebb életért!
Képgaléria
– A jóga szót meghallva sokan gondolják, hogy ez a mozgásforma nem nekik való, mert nem elég hajlékonyak, vagy egyszerűen idejük nincs. Sok tévhit előítélet van az emberekben, de aki nyitottá válik rá, és mentális kifáradás vagy konkrét egészségi probléma miatt ellátogat egy jógaórára, megváltozik a véleménye – fogalmaz Vidékiné Romhányi Csilla.
– Hét évvel ezelőtt én is hasonlóan gondolkodtam, de ma már minden napomat jógázással kezdem. Több éve ízületi problémáim voltak, ez nagyban korlátozott a mozgásban, plusz az ikerterhességem hónapokra fekvő nyugalomba parancsolt. Emiatt az izmaim összezsugorodtak, elsorvadtak. Egyre jobban fájt mindenem és egyre nagyobb kihívást jelentett, hogy helytálljak a két apró jövevény mellett. A csípőfájdalmam nem csökkent, így elkezdtem orvosról orvosra járni. Megoldásként a protézis lehetőségét emlegették, de mivel fiatalnak tartottak, előbb tornát javasoltak. Én úgy gondoltam, hogy ez az én életembe biztos nem fér bele. De amikor anyukám hasonló problémák miatt tolószékbe került, kezdtem komolyabban venni a családi betegség veszélyeit. Egy kedves barátnőm javaslatára mentem el Kujundzic Róbert félegyházi csontkovácshoz, akinek tanácsára felkerestem Kovács Erzsébet jógaoktatót. Mindkettejüknek nagyon hálás vagyok, míg élek a sok jó tanácsért és segítségért. Nekik, kettőjüknek köszönhetem, hogy elindultam a gyógyulás útján. Meglepődve tapasztaltam, hogy minél többet jógázok, annál jobban vagyok, egyre kevesebb volt a fájdalmam. Korábban azt mondtam, hogy erre nekem nincs időm, az élet mégis rákényszerített, hogy szánjak rá időt – emlékezik vissza a kezdetekre.
– Kovács Erzsébetnél tapasztaltam meg, hogy nem csak a hajlékony emberek jógázhatnak, mert nekünk, mozgásszervi betegeknek is van megoldás az izmok nyújtására. Ezek pedig a segédeszközök – mint például a pad, a szék, a bot, a bordásfal, a hullahopp karika, a henger, a kötél, a fatégla –, amik segítségével kényelmesebben tudunk dolgozni a testünkön – magyarázza Csilla, aki annyira megszerette ezt a mozgásformát, hogy 2018-ban elvégezte a Magyar Jóga Akadémiát.
– A tanfolyamon szembe kellett néznem azzal, hogy itt csak én nem tudok sok ászanát helyesen kivitelezni a mozgásszervi problémám miatt. Azonban igazi támogatást kaptam a tanáraimtól, és azzal a reménnyel dolgoztam, hogy majd oktatóként a hasonló problémákkal küzdő embereken tudjak segíteni. Négy éve hétről hétre azért dolgozom, hogy a hozzám látogató jógázók megfeszült izmait lazítani tudjuk, hogy könnyebbnek érezzük a végtagjainkat, ugyanis izmaink vagy megtartanak bennünket, vagy összenyomnak.
A jógaoktató arra is kitért, hogy az órákon keringést serkentő gyakorlatokat, az ízületekre és a mirigyekre ható ászanákat végeznek, amelyekkel felülről lefelé haladva az egész testet átmozgatják. A résztvevők megtanulják, hogyan kell helyesen ülni, állni, lélegezni, azt, hogy az izmaikat hogyan használják megfelelően. Az ülő, álló és fekvő gyakorlatokkal a tartást elősegítő izmokat erősítik, elsősorban a has, a medence és a gerincoszlop izmait.
– A jógázást prevenciós jelleggel ajánlom mindazoknak, akik valamilyen mozgásszervi betegséggel küzdenek, vagy fájdalom van a testükben, legyen az a vállban, a derékban, a csípőben vagy a lábban. Fontos, hogy a gyakorlatokat precízen végezzük, mert csak így térül meg a befektetett energia. De ne csak a jógaórákon, hanem nap mint nap tegyünk azért, hogy az izmok ne összenyomjanak, hanem megtartsanak bennünket – például a boltban sorban állás közben is figyeljünk a helyes testtartásra. A jóga nincs korhoz, nemhez kötve. Ez nem egy sport, ugyanis itt nincs verseny, itt mindenki magával és magáért dolgozik. Az órákon is arra buzdítok mindenkit, hogy ne akarjunk azonnali eredményeket elérni, legyünk a testünkkel türelmesek. Sokan feladják pár alkalom után, mert nem éreznek azonnali javulást. A változtatás iránti döntést magunknak kell meghozni, ugyanis a gyógyulás kulcsa a változás, ennek első lépése pedig a változtatás. Ez a mozgásforma nagyon jó befektetés az egészségünk érdekében, s közben mentálisan is befelé figyelünk, kiegyensúlyozottabbá válunk, jobban bírjuk a terhelést, a mindennapi kihívásokat – összegzi az oktató.
„A jóga a test és a lélek, a gondolat és a cselekvés, az önkorlátozás és a kiteljesedés egységét, az ember és a természet közti harmóniát fejezi ki” – mondta Narendra Modi, India miniszterelnöke, amikor előterjesztette jóga világnap elképzelését az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) felé. Az ENSZ közgyűlése 2014-ben nyilvánította június 21-ét a jóga világnapjává.
G. E.
Fotó: Fantoly Márton
