A katica szagával védekeznének a levéltetvek ellen
A Köpönyeg cikke szerint nagyon sok területen igyekeznek kihasználni a természet adta lehetőségeket. Ezek növénytársítások formájában is jelentkezhetnek, de a biológiai növényvédelemnek is igen nagy keletje van. Persze itt is vannak kudarcok, erre jó példa lehet a levéltetvek visszaszorítása érdekében betelepített harlekinkatica. Az elgondolás ugyan jó volt, a megvalósításba azonban csúsztak gondok.
Most a Pennsylvaniai Állami Egyetemnek sikerült elérnie egy olyan áttörést, mely alapjaiban lehet képes megváltoztatni a növényvédelmet. Ráadásul az eljáráshoz nem vegyszereket hanem a rovarok szaglását használják ki.
Hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla, de bizony a rovaroknak is van szaglása, sok esetben igencsak fejlett. Ez a levéltetvek esetében is igaz, és rettegett ragadozójuk, a katicabogarak bizony szagokat is bocsátanak ki. Ezt megérezve a tetvek szaporodása lelassul, a szárnyaik megnőnek - ezzel javítva a menekülési esélyeket - ami a növényvédelem szempontjából sem mellékes.
A tudósoknak gázkromatográfia felhasználásával sikerült izolálni azokat a szaganyagokat, melyeket a katicák választanak ki, és amelyek tulajdonképpen “félelemreakciót” váltanak ki a levéltetvekből. A laboreredmények igazolják a tudósok elképzeléseit, de a szabadban végzett tesztek még hátra vannak. Az illatkombót egy diffúzor segítségével juttatják ki a kertbe, ültetvényre, és a tetvek száma remélhetőleg jelentősen csökken. Ezzel a növények erősebbek lesznek, termésátlaguk is megnő, vagyis a haszon kézzel fogható.
