Helyi hírek 2022. június 4. 09:20

Városi megemlékezés a trianoni békediktátum 102. évfordulóján

Képgaléria
Városi megemlékezés a trianoni békediktátum 102. évfordulóján
A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából tartottak városi megemlékezést június 3-án. Az ünnepség 9 órakor ereklyés zászlófelvonással kezdődött a városháza előtt, majd 15 órakor ünnepi műsorral és koszorúzással zárult a Magyarok Nagyasszonya-szobornál.

Keresztes Tünde kulturális referens elmondta: a győztes antant nagyhatalmak Magyarországgal 1920. június 4-én kötötték meg a trianoni békét. A trianoni tragédiára emlékezve ezt a dátumot a Magyar Országgyűlés 2010-ben a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította. Az Országgyűlés a törvény elfogadásával kinyilvánította: a több állam fennhatósága alá vett Magyarország minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek. A Nemzeti Összetartozás Napja a magyar történelem egyik legfájdalmasabb eseményéhez fűződik. A magyarok számára az igazságtalanságot, az elkeseredettséget, és a tehetetlen szomorúságot jelképezi. Hozzátette: annak ellenére, hogy a győztes országok célja hivatalosan önálló nemzetállamok létrehozása volt, a békekonferencián valójában az a cél vezérelte őket, hogy Magyarország területéből minél nagyobb részt szerezhessenek meg. Elvették tőlünk egykoron nagy és erős országunk több mint kétharmadát, ezzel darabokra szakították nemzetünket.

Pintér István történész, nemzetőr ezredes ünnepi beszédében történelmi áttekintést adott az első világháború eseményeiről és az azt lezáró békediktátum részleteiről. – A nagy háborúban a létünkért harcoltunk, és ez Trianonban sajnos egyértelműen ténnyé vált. Történészek egy része azt mondja, hogy a trianoni tragédiát nem lehetett elkerülni, mert az utódállamokat a mi területeinkkel kellett megjutalmazni. Ugyanakkor vannak olyan történészek is, akik rámutatnak a Károlyi kormány bűneire. Ők ugyanis 1,2 millió katonát szereltek le, amelyből 650 ezer magyar volt. Megfelelő politikai hozzáállás esetén, hogyha a hadsereget nem verik szét, akkor az utódállamokkal szemben igenis lett volna esélyünk határaink megvédésére – fogalmazott a történész.

A beszédeket követően a Kiskunfélegyházi Darvas Általános Iskola diákjai mutattak be ünnepi műsort, majd a város vezetői, valamint a politikai pártok és az oktatási intézmények képviselői helyeztek el koszorúkat a Magyarok Nagyasszonya-szobornál.

G. E.

Fotó: Fantoly Márton       
         

Kövessen minket a Facebookon is!