Az irodalmár fizikus: Andrási Endre János
Fotó: Bús Csaba
– Hogyan teltek a diákévei?
– Pálmonostorán nevelkedtem, a szüleim fodrászok voltak. Apukám szerette volna, ha én is hajszobrász leszek. Mivel jó tanuló voltam, édesanyám biztatott, hogy szerezzek diplomát. Általános iskola után a PG-be jelentkeztem, ahol nagyszerű tanáraim voltak. Közülük kiemelném Illésy Istvánt, aki magyar nyelv és irodalmat tanított nekünk. Amikor bejött hozzánk órát tartani, előfordult, hogy nem tudtuk, idéz valakitől, vagy a saját gondolatait fogalmazza meg. Ittuk minden szavát. Egy végtelenül intelligens ember volt, akihez szerettünk volna hasonlítani, felnőni. Megszerettette velünk az olvasást és a verseket. Az ő hatására magyar-német szakra akartam jelentkezni, de végül máshogy döntöttem.
– Miért gondolta meg mégis magát, és választotta a fizika valamint a gépek világát?
– Abban az időben nagy túljelentkezés volt a humán szakokra és a későbbi elhelyezkedés szempontjából is reálisabbnak tűnt a műszaki pálya. S mivel kedveltem a matematikát és fizikát is, nem okozott gondot a váltás. Tanulmányim közben éreztem, hogy ez nem az én utam, de hallgattam a nagyapámra, aki arra tanított, hogy „Amit elkezdtél fiam, azt fejezd is be!” Elvégeztem Kecskeméten a műszaki főiskolát, ahol gépész üzemmérnök oklevelet szereztem.
– Hol tanított először?
– A diploma után 1972-ben a szakmunkásképzőben helyezkedtem el, ahol műszaki tanárként kezdtem a pályám. Az ott töltött évek alatt megszereztem a pedagógiai szakképesítést is. Először Szegeden, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, majd ezt követően az ELTE-n végeztem a fizika szakot. 1985-ben visszatértem tanárként szeretett iskolámba, a PG-be. Volt olyan szerencsém, hogy azoknak a kollégái lehettem, akik engem is tanítottak. Befogadtak, elfogadtak, ez nagy megtiszteltetés volt számomra. Hatalmas lendülettel fogtam bele a fizika tantárgy tanításába. Fontos volt számomra, hogy ne csak oktassak, hanem neveljek is. Ez a tantárgy nem a gyerekek kedvence, de igyekeztem olyan kézzelfogható példákkal, szemléltetésekkel megértetni velük a tananyagot, amiket a hétköznapi életben is tudnak hasznosítani. A fizika összefüggései, törvényei mindenhol jelen vannak életünkben. Ha így közelítjük meg a tantárgyat, máris érdekesebb. Ma is azt mondom a diákoknak, hogy aki ismeri a fizika alaptörvényeit, az érti az őt körülvevő világot. Erre mindig felcsillan a szemük és máris könnyebb a közös munka.
– Mivel kapcsolódik ki egy nehezebb nap után?
– Szeretek túrázni, élvezem a szabadban töltött időt, otthonomban szívesen kertészkedem. Szoros kapcsolatban maradtam az irodalommal, kikapcsol az olvasás. József Attila, Arany János, Szerb Antal, Wass Albert művei a kedvenceim. Ellazít a zenehallgatás is, főként a klasszikusok. A legkedvesebb számomra mégis a családdal, az unokákkal töltött idő. Ha együtt lehetünk, az mindennél többet jelent számomra.
V. B.
