Emlékezés és elismerések a Semmelweis-napi városi ünnepségen
Képgaléria
A megjelenteket dr. Körtvélyessy András, a Bács-Kiskun Megyei Oktatókórház kiskunfélegyházi telephelyének igazgatója és Balla László alpolgármester köszöntötte. Az ünnepségen a jelenlévők néma tisztelgéssel adóztak a nemrégiben elhunyt dr. Svébis Mihály, a Bács-Kiskun Megyei Oktatókórház főigazgatója, valamint dr. Tóth Sándor, a kiskunfélegyházi városi kórház egykori igazgatója emléke előtt.
Az eseményen dr. Spottle Andrea orvos idézte fel Semmelweis Ignác, az anyák megmentőjének meg nem értett életútját.
– Semmelweis Ignácot édesapja jogi pályára szánta, de ő inkább átiratkozott az orvosi karra. Belgyógyász akart lenni, de nem volt gyakornoki hely, ezért elvégezett egy szülésmesteri tanfolyamot. Már 26 évesen fizetés nélküli rezidensként dolgozott Klein professzor híres szülészeti klinikáján. 1846-ban tanársegéddé nevezték ki, és az elhunytak boncolása volt a feladata. Azonnal feltűnt neki, hogy a szülészeten minden tizedik kismama meghalt gyermekágyi lázban. Fiatal orvosként kutatni kezdett az okok után. Akkoriban azt gondolták, hogy az utolsó kenetet hozó pap csengettyűje okoz olyan félelmet a kismamákban, hogy néhány nap múlva meghalnak. Semmelweis azonban ezt nem tartotta elképzelhetőnek, de kipróbálta: a papot csengő nélkül engedte be az épületbe, azonban nem csökkent a halálozások száma. Gyorsan rájött, hogy azok a nők, akik otthon, vagy az utcán szültek, nem haltak meg. Az is feltűnt neki, hogy azok a nők, akik a bábaképző szülészeti klinikáján szültek, ugyancsak túlélték azt. Az egyetemi klinikán azonban változatlanul magas volt a kismamák halandósága. A különbség a két hely között mindössze annyi, volt, hogy az orvosi klinikán rendszeresen boncoltak oktatási célból, a másik helyen pedig nem. Semmelweisnek feltűnt az is, hogy a megbetegedések száma csökken, amikor nincsenek medikusok a klinikán.
Ekkor a kórokozókat és baktériumokat nem ismerte még az orvostudomány. Semmelweis tehát úgy fogalmazta meg felismerését, hogy a gyermekágyi láz nem más, mint a hullaméreg. Azonnal bevezette a szülészeten a klórmész oldatos kézmosást, így a hullamérget az orvosok nem tudták átvinni a páciensekre. Később azt is elrendelte, hogy a betegek vizsgálata között is kezet kellett mosniuk az orvosoknak és az ápolóknak. Az eredmény azonnal látszott: míg 1847 májusában 36 kismama halt meg a klinikán, addig júliusban már csak három.
Ősztől újra emelkedni kezdett a halottak száma, mert az orvosok nem tartották be az előírásokat. Botrányosnak és nagyon egyszerűnek tűnt számukra, hogy ők felelnek a halálesetekért. Az egyik leghíresebb szülész, aki hitt Semmelweisnek, rájött, hogy ő okozta unokahúga halálát. Mély depresszióba esett és egy vonat elé ugrott. A többség viszont egyszerűen nem akarta tudomásul venni a felfedezést. Nem fertőtlenítették a kezüket, és bolondnak tartották Semmelweis Ignácot.
A professzor hangulata egyre ingerlékenyebb volt, gyakran támadtak dühkitörései. Egy később keletkezett történet szerint az egyik kari ülésen hirtelen felállt, és felolvasta a bábaeskü szövegét. Ekkor a kollégái a családdal egyeztetve azt a döntést hozták, hogy elmebeteg. (Egyébként a kari jegyzőkönyv tanúsága szerint nem történt ilyesmi.)
Az említett konzílium után felesége azt mondta neki, hogy fürdőkúrára utaznak, és útközben megnézik bőrgyógyász barátjuk új klinikáját. Így került „az anyák megmentője” a már említett elmegyógyintézetbe, ahol gyakorlatilag meggyilkolták őt – mondta el dr. Spottle Andrea.
Dr. Körtvélyessy András szívélyes szavakkal üdvözölte a szakma képviselőit, és kiemelten szólt azokról a félegyházi munkatársakról, akik az egészségügyi dolgozók legnagyobb ünnepén – a Bács-Kiskun Megyei Kórház központi ünnepségén – díjat, elismerést vehetnek át.
A főigazgató-helyettes beszédében kitért arra, hogy az elmúlt két évben a Covid-vírus okozta nehézségek összehozták a csapatot, amelynek tagjai sokszor saját családi életüket áldozták fel a gyógyítás és az ápolás oltárán. Emberfeletti harcot vívtak egy olyan vírus ellen, aminek kezelése, visszsszorítása még gyerekcipőben jár annak ellenére, hogy már régóta ismerik a betegség más változatait. Mint mondta, végtelenül büszke arra, hogy egy ilyen összetartó csapat tagja lehet, akik nemcsak igazi szakemberek, hanem kiváló támogatói is egymásnak a nehéz helyzetekben. Végezetül Babits Mihály sorait idézte:
„Mindenik embernek a lelkében dal van,
És a saját lelkét hallja minden dalban
És akinek szép a lelkében az ének,
Az hallja a mások énekét is szépnek.”
Balla László, az alábbi gondolatokkal köszönte meg a kiskunfélegyházi kórház egészségügyi dolgozóinak azt a törődést és szakmai profizmust, amit a saját betegsége kapcsán tapasztalt az intézményben:
– 2021 novemberében én is megismertem a Covid-vírus nehézségeit. Ezúton is szeretném megköszönni, hogy ilyen jó kezekbe kerültem itt, a kiskunfélegyházi kórház Covid-osztályán, ahol csupa odafigyelést, törődést kaptam önöktől, akik fáradhatatlanul küzdenek a betegekért.
Az ünnepségen a Kiskunfélegyházi Balázs Árpád Alapfokú Művészeti Iskola Rézfúvós kvartettje játszott. Tagjai: Ádám Dominik (eufónium), Andrási Ádám (basszusharsona), Benedek Péter (harsona) és Kis-Fekete Vilmos (trombita).
Semmelweis-nap alkalmából a félegyházi városi kórház dolgozói közül az alábbiak részesültek elismerésben:
Kiváló Ápoló-díjat kapott Géczi Beáta ápoló, rehabilitációs osztály.
Kiskunfélegyháza Város Egészségügyéért kitüntető díjban részesült Ozsvárné dr. Cinke Klára osztályvezető főorvos és dr. Szabó Edina adjunktus.
25 éves szolgálati elismerésben részesült:
Czizmadiáné Nagy Szilvia ápoló, Kispál Józsefné vezető ápoló, Mácsai Edit ápoló, Sallainé Olajos Andrea asszisztens, Takácsné Kurucz Gréta ápoló és Urbán Bernadett Andrea röntgenasszisztens.
30 éves szolgálati elismerésben részesült:
Ézsi Anikó röntgenasszisztens, Gál Illés Antal telefonközpontos, Kovácsné Palotás Erika konyhai kisegítő és Süvegesné Csabai Andrea ápoló.
40 éves szolgálati elismerésben részesült:
Bokor Imréné asszisztens, Göröcs Éva ápoló, Kuruczné Csáki Éva Julianna gyógyszertári asszisztens, Törökné Pintér Veronika asszisztens és Fazekas Jánosné ápoló.
A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Bács-Kiskun Megyei Területi Szervezete minden évben példamutató szakmai és kimagasló kamarai tevékenységéért kitüntetést ad át tagjai részére minden városi szervezetében. A Kiskunfélegyházi alapszervezet az idei évben 3 kollégát részesített kitüntetésben az ellátás különböző területeiről, akik évek óta részt vesznek a kamara tevékenységében, osztályukon segítik annak működését. Munkájukat elméleti és gyakorlati területen is lelkiismeretesség, felkészültség és alaposság jellemzi. Munkatársaikkal és a betegekkel való kapcsolatuk példaértékű.
A MESZK Megyéért-díjat Hürkecz Attila Jánosné fizioterápiás asszisztens vehette át Kecskeméten, az Ápolók Napja rendezvényen.
A MESZK Semmelweis-napi elismerésében részesült Göröcs Éva szakápoló, mozgásszervi rehabilitációs osztály és Mátyás-Péter Judit röntgenasszisztens.
A telephely vezetése Semmelweis-napon apró figyelmességgel köszönte meg nyugdíjba vonuló kollégáik hosszú, áldozatkész munkáját:
Fazekas Jánosné és Göröcs Éva ápolóknak, Törökné Pintér Veronika és Bokor Imréné asszisztenseknek, Kuruczné Csáki Éva Julianna gyógyszertári asszisztensnek és dr. Gyöngyösi György főorvosnak.
Az Európai Gyógyszerészek Szövetsége 2021-ben meghirdette a „Szükséglet alapú Gyógyszerellátás”című programot, amelynek célja a környezet és az anyagi források védelme. Ezeket a célokat a félegyházi intézmény gyógyszertára is a magáévá tette és ezúton mond hálás köszönetet a legjobban teljesítő kollektívának, a Krónikus Belgyógyászat B és C részlegének.
Kiváló Kórházi Dolgozó-díjat kapott dr. Szaszkó Mária főorvosnő, dr. Parczen Dénes főorvos és Rádi Szabó Andrea ápoló.
Kiváló Asszisztens elismerésben részesült Bokor Imréné asszisztens.
Kiváló Előadó, Kiváló Ügyintéző-díjat kapott Rajzinger-Pataki Katina pénzügyi ügyintéző és Tóthné Farkas Gabriella csoportvezető.
Kiváló Szakmunkás elismerést kapott Gál Illésné telefonkezelő, portás és Farkas Zoltán gépkocsivezető.
V. B.
Fotó: Fantoly Márton
