Petőfi nyomában Félegyházán
A Tourinform irodában ingyenesen beszerezhető Petőfi útja Kiskunfélegyházán prospektus térképpel
kalauzolja a híres költő nyomában járó felfedezőket. Tizenkilenc állomásos sétánk a több mint százéves városházán kezdődik, amelynek dísztermében Petőfi születésének centenáriumára készített bronz dombormű látható.
A városházával szemben a Szent János-téren áll a Petőfi-kút. Az egykori gabonapiac területén lévő ásott falazatú ivókút különleges irodalmi emléke a városnak, amelyről Petőfi is megemlékezik a Szülőföldemen című versében.
A főtéren még a padok is a költő emlékét őrzik
A kúttól az ötös számú főúton átsétálva, a főtérre érünk, ahol lépten, nyomon a költő emlékét idéző
alkotásokba botlunk.
A tér jobb oldalán Petőfi egész alakos szobra fogadja a városba látogatókat, amely a költőt a Nemzeti dal szavalása közben ábrázolja. Érdekessége, hogy eredetileg Segesváron állították fel, majd az első világháború alatt Magyarországra menekítették. Több város versengett a szoborért, végül 1922-ben Félegyházára került, ahol nagy ünnepség közepette avatták fel.
A szobor mögött az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékét őrzi a Centenáriumi díszkút, amelyre Petőfi híres verssorát vésték: „Lantom, kardom tiéd, oh szabadság.”
Mielőtt tovább indulnánk, megpihenünk a téren elhelyezett egyik padon, melynek háttámláját szintén Petőfi idézet díszít: „Ez a város születésem helye”. Innen szemléljük a tér jobb oldalán álló fehér falú épületet, amely a kis Petőfi életének meghatározó helyszíne volt. A költő nevét viselő városi könyvtárban számos relikviát őriznek, a Petőfi-dokumentumok mellett a költő mellszobrát és portré festményét is. Itt találjuk Petőfi szüleinek domborművét is, amelyet a Petőfi rokonok találkozóján helyeztek el a Hattyúház falára.
A könyvtár épületével átellenben áll a város egyik legöregebb, egyben első emeletes épülete, a Görögház, amely eredetileg kereskedőháznak épült. A Petőfi család is bizonyosan betért ide vásárolni, talán ezért „találkozunk vele” mi is egy falon lévő poszteren.
Petőfi-kutatók és fordítók
Ahogy tovább sétálunk a főtéren, az Ótemplom mögött emlékoszlopok magasodnak. Itt találjuk azon
hét kutató arcképét, akik munkájukkal segítették a Petőfi-kultusz ápolását városunkban.
Végigjárva a parkot megtudjuk: a félegyházi Petőfi-kultusz elindítója Reményi Ede hegedűművész volt. Pásztor Ferenc ügyvéd, újságíró, dr. Szerelemhegyi Károly, polgármester, dr. Porst Kálmán gimnáziumi tanár, dr. Kiss István, országgyűlési képviselő, dr. Mezősi Károly tanítóképző intézeti igazgató, valamint Fekete János, helytörténész pedig Petőfi életét és költészetét kutatták.
Híres költőnk munkássága azonban nem csak hazánkban ismert. Világszerte Petőfi a legismertebb magyar költő, verseit számos nyelvre fordították. Emlékoszlopok őrzik azon külföldi fordítók emlékét is, akik elsők voltak a német (Kertbeny Károly), az angol (Sir John Bowring), az olasz (Giuseppe Cassone) és a román (Eugen Jebeleanu) Petőfi-fordítók között.
Az emlékparkkal szemben, a Petőfi Sándor utca 7. szám alatti polgárház falán hatalmas tábla hirdeti,
„Itt élte gyermekéveit Petőfi Sándor”. E ház helyén állt az a nádtetős épület, amelyben a Petrovits
család élt, amikor az édesapa mészárszék árendás volt a Kiskunság székhelyén. Az 1850-es években
épült polgárház lett a későbbiekben a félegyházi Petőfi-kultusz egyik színhelye, ma ez az emlékház
mutatja be Petőfi Sándor és korának helyi vonatkozású emlékeit. A látogatók – többek között – megismerhetik a költő életútját, családját, szerelmeit, költői szárnypróbálgatásait, de betekinthetnek
Fekete János helytörténész, Petőfi-kutató emlékszobája is.
Iskola is őrzi a költő emlékét
Utunk a Kossuth utcán a vasútállomás irányába visz tovább. A Móra Ferenc Gimnázium építésének
200. évfordulója alkalmából Millenniumi Emlékparkot hoztak létre.
A Wesselényi utca felől látogatható parkban Petőfi Sándor és az 1848-49-es szabadságharc emlékét is őrzik.
Tovább haladva a főutcán, az első világháborúban hősi halált halt katonák emlékére kialakított Hősök ligetéhez érünk. Itt Pálfy Gusztáv alkotásaként áll Petőfi-mellszobra, a ligettel szemben pedig a mai Szent Benedek Iskola őrzi a költő emlékét.
Az 1900-as évek elején a tanítóképző céljára épített intézményben oktatták több évtizeden át a Duna-Tisza köze és a Tiszántúl területének néptanítóit. A később Petőfi Sándor nevét viselő középiskola falai közül sok híres személyiség került ki. Mások mellett Darvas József író és Kovács Ferenc kétszeres Munkácsy-díjas szobrászművész.
Az intézmény kertjében áll Petőfi Sándor szobra, vele szembe pedig a tanítóképző fennállásának 150. évfordulója alkalmából állítatott emléktábla, melyből kiderül: az intézmény 1954 és 1975 között Petőfi Sándor Gimnázium, 1972 és 2012 között Petőfi Sándor Gépészeti és Informatikai Szakközépiskola néven működött.
A költő ihlette gasztronómiai különlegességek
Félnapos kirándulásunkat egy különleges kávéval zárjuk. Közismert, hogy Petőfi és társai a Budapesten lévő Pilvax kávéházban beszélték meg a forradalom követeléseit, és itt fogalmazták meg a 12 pontot is.
Ennek emlékére Petőfi arcképes kávét kóstolunk az Anno Kávéházban. A déli ebédet érdemes a Sirius Club Étteremben elfogyasztani, és kipróbálni a Petőfi-menüt.
A leves a költő „Minek nevezzelek” című verséről kapta a nevét, a főétel rostélyos burgonyalángossal, amelyet Petőfi is szívesen fogyasztott. Az étteremtől nem messze, a Kovács Cukrászda különleges süteménnyel várja vendégeit.
A kokárdát szimbolizáló desszertet hazánk zászlaja ihlette. A piros, fehér és zöld édesség nemcsak látványos, hanem igazán ízletes is.
Petőfi által ihletett süteményt a Korona Kávézóban is kóstolhatunk. Itt ízlelhetjük meg a Petőfi-szeletet. A glutén- és laktózmentes almás-mákos-diós szelet, némi mazsolával és útifűmaghéjjal készül.
Kirándulásunk végén nincs más hátra, mint betérni a Kiskun Múzeumba. Azok ugyanis, akik helyesen
válaszolnak a kalauzban lévő kérdésekre, ajándékot kapnak.
G. E.
