Hármas jubileumot ünnepel idén a Kiskun Múzeum
Borítókép: Emléktár Kiskunfélegyháza – Buknicz István gyűjteménye
– Visszatekintve az elmúlt több mint 100 évre, melyek voltak a legfontosabb mérföldkövek a múzeum történetében?
– A múzeumot 1902-ben Szalay Gyula, a helyi gimnázium tanára javaslatára alapította a város, de a kezdetek még ennél is régebbre nyúlnak vissza. 1863 és 1870 között Miletz János, az algimnázium történelem-földrajz szakos tanárának gyűjtő és ösztönző munkája révén létrejött a mai régiséggyűjtemény alapja. A régészeti leletek és a régiségek gyűjtése mellett különböző történeti írásokat is írt, saját könyvtára és több mint 4000 darabból álló pénz- és éremgyűjteménye volt. Itteni munkája alatt tanártársait, diákjait és a város lakóit is buzdította a gyűjtésre. Felesége révén pedig a városhoz való kötődése az után is megmaradt, hogy elkerült Pestre tanítani. 1903-ban bekövetkezett halálakor teljes gyűjteményét az akkor már megalapított Kiskun Múzeumra hagyta. Miletz János gyűjteménye és az 1876-ban létrehozott gimnáziumi régiségtár jelenti ma is a múzeum gyűjteményi alapját.
Fotó: Buknicz István gyűjteménye
1893-ban, Holló László meghívására érkezik a gimnáziumba Szalay Gyula, latin-magyar és tornatanító szakos tanár. 1900-ban őt jelölik ki a gimnáziumi gyűjteményőrének, egy évvel később pedig indítványt nyújt be a város vezetéséhez az önálló városi múzeum megalapítására. Végül, 1902. december 7-én a városi közgyűlés elfogadta a múzeum létesítését. 1905-ben vált hivatalossá az intézmény működése azáltal, hogy a múzeum Szervezési Szabályrendeletét is elfogadta a városi közgyűlés. A Magyar Királyi Vallási és Közoktatásügyi miniszter 1907-ben helyezte állami felügyelet alá az intézményt, ezáltal a Múzeumok és Könyvtárak Országos Felügyelőségének hatáskörébe tartozó közgyűjteménnyé emelte. Akkor az országban a félegyházi volt a tizenötödikként bejegyzett múzeum.
Fotó: Buknicz István gyűjteménye
– Hogyan került a jelenlegi épületbe a gimnáziumi gyűjtemény?
– A jelenlegi épület több mint 200 éves, eredetileg a Kiskun Kapitányság székháza volt, és a kerületi börtön működött itt. 1912-ig a gimnázium adott helyet a Városi Múzeum gyűjteményének, majd 1912 és 1942 között a Görögház – akkor Kisvárosházának nevezett épület – felső emeletén, hat teremben működött a múzeum. Nyitvatartási idő nem volt, előzetes bejelentkezéssel lehetett látogatni a gyűjteményt.
Fotó: Buknicz István gyűjteménye
1934-ben Pál Kálmán tanár veszi át Szalay Gyulától a Városi Múzeum vezetését, és az ő közbenjárására kéri meg a város 1939-ben az épületet a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyétől a gyűjtemények céljára. 1940 és 1942 között nagy átalakítási és felújítási munkálatokat végeztek az épületen, hogy alkalmas legyen múzeumi célokra, majd Pál Kálmán és dr. Szabó Kálmán kecskeméti múzeumigazgató átszállíttatták a múzeum gyűjteményeit a kerületi székház egykori épületébe. Eleinte a múzeum csak a földszinten és a börtön épületében kapott helyet, az emeleten még hivatal működött.
Fotó: Buknicz István gyűjteménye
Végül 1942. május 14-én nyitotta meg kapuit a múzeum a nagyközönség előtt a Kiskun Napok ünnepség keretében.
Feladatok 120 éve és a 21. században
– Változott-e a múzeum feladatköre az elmúlt 120 évben?
– Tulajdonképpen ma is ugyanazokat az elveket valljuk, amelyeket az 1905-ös szabályrendeletben lefektettek és elfogadtak. Területi múzeumként feladatunk a város és környéke, valamint a történeti Kiskunság kulturális javainak, kulturális örökségének, emlékeinek kutatása és a meglévő régészeti, numizmatikai, történeti, néprajzi és képzőművészeti gyűjteményi állomány folyamatos bővítése.
Fotó: Kiskun Múzeum
Alapvető feladatunknak tartjuk a gyűjteményeinkben található változatos és gazdag műtárgyi állomány megőrzését, tudományos feldolgozását és bemutatását. Mindezek mellett kiemelten fontos, hogy a múzeum az ismeretátadásnak és a szabadidő eltöltésének magas színvonalú színtere is legyen.
Fotó: Fantoly Márton
– A 21. századi digitális világban hogyan tudja ezeket a feladatok ellátni az intézmény? Milyen eszközökkel tudja megszólítani és becsalogatni a fiatal generációt a múzeumba?
– Közgyűjteményként olyan tudásnak és ismeretanyagnak vagyunk a birtokában, amellyel a közoktatás része tudunk lenni, nemcsak az irodalomhoz, a történelemhez és a művészetekhez, hanem a természettudományos és a műszaki tantárgyakhoz kapcsolódóan is.
Az általános ismeretanyagot szeretnénk kiegészíteni a helyi ismeretekkel, így sokkal közelebb tudunk kerülni a fiatalokhoz, és be tudjuk mutatni a város történetét, ami az egyének története is. Nálunk ugyanis a diákok megtalálhatják felmenőiket, rokonaikat, így magukénak érezhetik a város történetét és az azt őrző és közvetítő múzeumot.
Fotó: Fantoly Márton
A cselekvő, alkotó ismeretszerzésre építünk, arra törekszünk, hogy ne készen kapott tudást adjunk, hanem, hogy a fiatalok maguk keressék meg, fedezzék fel az új ismereteket és a kapcsolódásokat. Ezzel az interaktivitással maradandó tudást szerezhetnek.
Dr. Knipl István régész-történész muzeológus, a Mesél a város applikáció ötletgazdája
Fotó: Fantoly Márton
Élményszerűen tudják használni a diákok az intézményben a Múzeum Atlasz mobiltelefonos applikációt is. 2018-ban indult el az a fejlesztési programunk, amelyben megkezdtük a gyűjtemények digitalizálását és az ehhez kapcsolódó belső múzeumi applikáció kifejlesztését. A kiállítóterekben a tárgyfeliratok mellé saját magunk generált QR-kódokat helyeztünk el.
Fotó: Fantoly Márton
Ezek a kódok okos eszközökkel leolvashatóak, így a telefon használatával további kép- és hanganyag érhető el egy-egy kiállított tárgyról. Ennek az applikációnak a mintájára – polgármester úr támogatásával, a fejlesztő céggel és a Tourinform irodával közösen – kidolgoztuk a Mesél a város programot is, ami a városi nevezetességeket bemutató 54 állomásos séta. Az okos eszközökre letölthető Múzeum Atlasz applikációval, a látnivalóknál elhelyezett QR-kódokat leolvasva, további érdekességeket ismerhetnek meg az itt élők és a városba látogatók egy-egy nevezetességről. Ez annyira népszerű lett, hogy ma már ennek az applikációnak a részeként működik a múzeumi program is. Ez a szolgáltatás jelenleg a régészeti, a néprajzi, a természettudományi gyűjteményben és a fegyvertárban érhető el.
Fotó: Hájas Sándor
Példaértékű program a fiatalok megszólítására a helyismereti vetélkedő is, amely már 17. éve működik és most a koronavírus időszakában átkerült az online térbe is. A gyakorlati és elméleti feladatokból álló verseny levéltári fordulójában például eredeti levéltári iratok digitalizált verzióiban kutathatnak a diákok.
A több mint 130 ezres műtárgy-állomány érdekességei
– A múzeum egyik leglátványosabb eleme a Pajkos-Szabó-féle szélmalom. Hogyan került a múzeumba?
– Idén 60 éve, hogy az épület udvarára költözött a szélmalom. Személy szerint is nagyon szeretem a malmot, és sokat küzdöttem azért, hogy az állagmegóvása és felújítása is megtörténjen. Eredetileg 1860-ban építették a város szélén és 1939-ig őrölték benne a környék gabonáit. Ezt követően Pajkos Szabó István molnár a kiszolgált malmot eladta a Történeti Múzeumnak. Ez lett Magyarország első műemlékmegóvás céllal megvásárolt szélmalma.
Fotó: Kiskun Múzeum
Ezen kívül az egyetlen megőrzött alulhajtós szélmalom az országban. Eredeti helyén nem lehetett megóvni, így került a Kiskun Múzeum udvarába 1962-ben, ahol újra felépítették. Különösen szép a malom eredeti fából készült szerkezete, díszesen faragott kőpadelői. Az udvaron 18-19. századi, gazdagon faragott út menti keresztek, harangláb és néhány jellegzetes sírkő is segít a múltidézésben.
Fotó: Kiskun Múzeum
– Melyek a múzeum legkülönlegesebb, legérdekesebb kiállított tárgyai?
– Nagyon nehéz egy-két tárgyat kiemelni, hiszen nagyon sokrétű gyűjteményről van szó. Három kiállítási helyszínen 21 kiállítása van a Kiskun Múzeumnak, a Petőfi Sándor Emlékházzal és a Móra Ferenc Emlékházzal együtt.
A múzeum több mint 130 ezer műtárgyat őriz, amelyből csak a gyűjtemény egy részét tudjuk bemutatni a látogatóknak. A műtárgyak nagy részét raktárakban őrizzük, de adott alkalommal kiállítjuk, bemutatjuk. Hogy mit is tartunk különlegesnek, erre azért nagyon nehéz válaszolni, mert számunkra minden tárgy mesél és ez által érdekes.
Fotó: Fantoly Márton
Nagyon jó példa most a Magyar Géniusz Vándorkiállítás. Mi is részt veszünk ebben az országos vándorkiállításban, ahová olyan emblematikus tárgyakat lehetett felajánlani, ami a múzeum és a város szempontjából is jelentős. Abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy a gyűjteményünkből öt műtárgy is bekerült az országot járó tárlatba. Az ide felajánlott műtárgyak kiválasztásakor tekintettel kellett lenni a biztonsági és méretbeli korlátokra is, de végül sikerült választani a több mint 100 ezer műtárgy közül.
Fotó: Kiskun Múzeum
Az egyik felajánlott műtárgy a Holdsarlós Madonna, ez a 30 centiméter magas, 18. századi faszobor Félegyháza újratelepítésének, az itt élő első katolikus hitű közösségnek a jelképe.
Fotó: Kiskun Múzeum
Szintén bekerült a tárlatba Kiss Ernő aradi vértanú tábori asztala, amely jó példája annak, hogy egy ilyen kiemelkedő személy relikviája, ami egy egyszerű használati tárgy, hogyan kerül mégis jó emberek törekvése által közgyűjteménybe.
Fotó: Kiskun Múzeum
Ugyancsak az 1848-as kultusz ápolásához kapcsolódik a hármas csalikép. Egy egyszerű fakeretes papírképről van szó, amelyen ha jobbról nézzük, Kossuth Lajos, ha balról Petőfi Sándor, ha szemből akkor pedig a 13 aradi vértanú arcképe látható. Egy helyi nyomdász felajánlásaként 1910 körül került a múzeumba és jó példája annak, hogy mennyire benne élt a félegyháziakban is az 1848-as függetlenségi eszmény.
Fotó: Kiskun Múzeum
Az országos tárlat nemcsak múzeumokról és tárgyakról szól, hanem olyan géniuszokról is, akik sokat tettek a magyar múzeumügyért. Ilyen géniusz Móra Ferenc is, így került be a kiállítás anyagába édesapjának, Móra Mártonnak a nálunk őrzött tajtékpipája. Ezt a pipát 1911-ben, az 50. házassági évfordulójára kapta gyermekeitől, így Móra Ferenctől is. Ez a pipa olyan szimbólum, ami egyszerre képviseli Móra Ferencet, valamint a szűcsmesterséget és az egész kézműves iparosságot is Móra Márton által.
Fotó: Kiskun Múzeum
Egy Holló László festmény került még be a gyűjteményünkből, a Kaszáló Parasztok. A Hollói-életmű sok szállal kötődik Félegyházához, így egy olyan képet választottunk, ami gyermekkori élményeit is tükrözi.
A tarsolylemez, még a rekonstrukció előtt
Van még egy tárgy, amit ugyan nem a mi gyűjteményünkből választottak, de Félegyházához kapcsolódik, ez pedig az úgynevezett Radnóti utcai tarsolylemez, ami 1970-ben egy házépítés során került elő.
Jelentősebb fejlesztések a közeljövőben
– A korábban említett QR-kódos applikáció teljes gyűjteményre való kiterjesztése mellett milyen további feladatok szerepelnek a rövidtávú tervek között?
– Az egyik a börtönkiállítás felújítása, ami már zajlik is, így jelenleg nem látogatható. A felújításra a Magyar Géniusz Programban nyertünk támogatást. A kiállítás megújítása történelmi ívre épül, erkölcsi tanító céllal is. A magyar jogtörténet, az ítélkezés és az igazságszolgáltatás kulcsfiguráit kerestük meg, olyan személyeket, akik az igazságos igazságszolgáltatás harcosai voltak a magyar történelemben. Így például megjelenik majd Werbőczy István és Csemeghy Károly munkássága is. Ugyanakkor szeretnénk a Kiskun kerület ítélethozatalának és végrehajtásának múltját is bemutatni. A QR-kódos táblák mellett szilikonbábuk és AR tartalom segít majd vizualizálni és élményszerűbbé tenni a kiállítást. A kiterjesztett valóság (AR tartalom) segítségével a tervek szerint megjelenik majd Vajna Károly személye, aki az első Magyar Börtönmúzeum létrehozója és Maár András Kiskun kapitány, aki 1792-ben építette újjá a kerületi házat egy tűzvész után.
Fotó: Kiskun Múzeum
A másik nagy tervünk a Petőfi 200 emlékévhez kapcsolódóan a Petőfi-emlékház felújítása. Nemcsak az épület infrastrukturális fejlesztése, hanem a belső kiállítás teljes újragondolása is a tervek között szerepel. Az elnyert támogatás lehetőséget ad arra, hogy olyan fogadóteret és kiállítást alakítsunk ki, amely minden félegyházi és idelátogató számára méltó Petőfi-emlékhely lesz. Ide is szeretnénk kiterjeszteni a QR-kódos rendszert és kialakítani egy mozit. Az informatikusok egy vizuális terepasztalt is megálmodtak, amelyen megjelennek a Petőfi életéhez kapcsolódó helyszínek. Emellett szeretnénk A helység kalapácsát is megjeleníteni valamilyen formában, hiszen ennek is van félegyházi kötődése. Az újításokat többségében a múzeum munkatársai találják ki, és készítik el hozzá a tartalmat. Emellett kiváló szakemberekkel dolgozunk együtt a kivitelezésben és a szakmai munkában is, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Magyar Irodalmi Emlékhelyek Egyesülete támogatóként segíti a munkát.
– Mit jelent mindez a munka és az évfordulók a múzeum dolgozóinak?
– Nagyon büszkék vagyunk, hogy a múzeumban dolgozhatunk, nap mint nap szolgálhatjuk az értékmentést, az értékőrzést és közkinccsé tehetjük. Ezek az évfordulók még inkább azt jelentik számunkra, hogy egy különleges örökséget kaptunk, amelyre nagyon kell vigyáznunk, hogy tovább tudjuk adni.
G. E.
