Határtalanul – Az 1848-49-es szabadságharc nyomában Erdély tájain
Képgaléria
– Az utazást előkészítő tanórán megismertettük a határon túl élő magyarság történelmi múltját és jelenét. Az események okait, illetve a magyarlakta települések etnikai összetételének változását, az útvonalhoz illeszkedő helyszíneket és azok földrajzi kincseit. Egy, a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeumban tett látogatás alkalmával az 1848-49-es szabadságharchoz kapcsolódó kiállítást néztük meg, valamint a témával kapcsolatos érdekes tárlatvezetésen vettünk részt. A pályázat tartalmazott egy kötelező elemet, amelynek értelmében a gyerekekkel megnézzük a Magyarság Házának kiállítását is, de egyéb, rajtunk kívül álló okból erre nem kerülhetett sor. Ezért, az iskolánkba a Magyarság Házából eljött egy előadó, aki interaktívvá téve a tanórát érdekes ismeretekkel gazdagította a gyerekeket – foglalta össze a kirándulás előzményeit Váradiné Borbély Katalin.
– Az Erdélyben történt ötnapos utunk során végigkövettük a forradalom és szabadságharc eseményeit. Tanulmányi utunk első napján, Nagyváradon megtekintettük a várat, a püspöki palotát és a Fekete sas palotát. Itt volt a hadseregellátó központja az 1848-49-es szabadságharcban. Tordára érkezve meglátogattuk a Jósika Miklós Elmélet Líceum tanulóit, ezzel megerősítve a tíz éve fennálló testvériskolai kapcsolatot, valamint megtapasztalhattuk, hogy miként ápolják a külhoni diákok és pedagógusok a határon túli magyarság szellemi értékeit és azok tovább örökítését. A testvériskola tanulóival közösen megemlékeztünk a Nemzeti Összetartozás Napjáról, a vallásszabadságról híressé vált templomban, majd a Petőfi-emlékháznál megkoszorúztuk a költő szobrát. Ünnepélyes keretek között átadtuk a Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata részéről küldött és az általunk készített ajándékokat a testvériskola pedagógusainak és diákjainak. A nap megkoronázásaként a két iskola gyermekei közös játékokkal erősítették meg a frissen kialakult barátságokat.
A második napon testvériskolai idegenvezetéssel megtekintettük Erdély egyik híres sóbányáját Tordán, ahol megismerhettük a sóbányászat történetét, a só élettani és természeti hatását. Később sétáltunk egyet Torockó főutcáján, ami az UNESCO világörökség részét képezi. Innen látható a Székelykő is. Majd, a Népművészeti Múzeumban rövid tárlatvezetésen vettünk részt. Nagyenyeden, az 1849 januárjában ártatlanul meggyilkolt 800 magyar enyedi emléktábláját koszorúztuk meg. Kolozsvárott, a Házsongárdi temetőben 1848-as sírokat kerestük fel, majd a Szent Mihály Templomot tekintettük meg.
A harmadik napon, Marosvásárhelyen, az erdélyi magyarság központjában a híres Teleki Tékát, valamint a közelében álló Bolyai-szobrot és a szecessziós stílusban épült Kultúrpalotát csodálhattuk meg, ahol a gyönyörű üvegablakokkal és falfestményekkel gazdagon díszített tükörtemet járhattuk körbe. Segesvárra érkezve ellátogattunk a várba, amely a magyarság számára az 1848-49-es szabadságharc egyik csatavesztő helye volt. Székelykeresztúron Petőfi körtefáját, Farkaslakán Tamási Áron sírját koszorúztuk meg. Tovább haladva Székelyudvarhelyen a szoborparkban róttuk le tiszteletünket. A nap zárásaként a magyarok legnagyobb zarándokhelyére, Csíksomlyóra látogattunk, ahol átélhettük a környezet varázslatos, megnyugtató légkörét.
Az utolsó előtti napon Törcsvárra érkezve, ellátogattunk Drakula kastélyába, aminek közelében van a Törcsvári-szoros. Elmeséltük a gyerekeknek, hogy ez a terület az 1848-49-es szabadságharcban olyan szempontból volt érintett, hogy 1849. március 19-én itt menekült Heydte serege Havasalföldre. Brassó az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején szabad királyi városként működött, a monumentális Fekete-templom és a főtér körbejárása után Sepsiszentgyörgyre látogattunk. A város igen gazdag örökséget mondhat magáénak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékhelyeit illetően, itt a parkban található Háromszéken és Háromszékről elvérzett honvédek emlékművét koszorúztuk meg. Kézdivásárhelyen megtekintettük a főteret, a Céhtörténeti Múzeumot és a városházát. A szabadságharcban itt öntötte rézágyúit Gábor Áron, szobra a főtéren áll.
A tanulmányi út zárásaként, az utolsó napon először Nagyszebenbe látogattunk, amely 1849-től körülbelül 20 évig Erdély fővárosa volt. Vajdahunyadon bejártuk a budapesti városligeti építmény mintájául szolgáló erődítményt, a Hunyadiak várát. A Déván található várat sajnos csupán kívülről csodálhattuk meg, mivel a vár és a hozzá felvezető sikló felújítás miatt zárva volt. Azonban, a hegy lábánál megemlékeztünk az 1848-as ostromkor a lőporraktár felrobbanása miatt életét vesztett honvédekre, valamint Arany János balladájával felidéztük Kőműves Kelemenné tragikus történetét. Utunk utolsó állomáshelyeként Aradon a vértanúk emlékoszlopánál a diákok előadásával rövid megemlékezést tartottunk és koszorút helyeztünk el.
Örömünkre szolgált, hogy a Nagyvárad – Torda – Kolozsvár – Segesvár – Brassó – Déva – Arad útvonalon keresztül a földrajzi, történelmi és kulturális összetartozást tapasztalhattuk meg, illetve maradandó közös élményt szereztünk – összegezte a néhány nap eseményeit Csollár Géza.
– Hazaérkezésünket követően néhány nappal később, június 7-én, a Határtalanul programsorozatunk egyik záróelemeként a tordai testvériskola pedagógusaival közösen szerkesztett és diákjaival együtt már előadott Nemzeti Összetartozás Napi ünnepséget az intézményünk valamennyi tanulójának a részére bemutattuk. Mivel a határon túli Jósika Miklós Elméleti Líceum diákjai nem lehettek jelen, így az ő műsorrészüket – előzetesen – a kollégánk által a tordai vallásszabadságról híressé vált templomban rögzített videófelvételről nézték meg iskolánk tanulói. Ezen felül, a pályázaton részt vett tanulók prezentációval egybekötött élménybeszámolót tartottak a hatodik és hetedik évfolyamos diákoknak. A gyerekek által Erdélyben készített fotókból kiállítást rendeztünk, amelyet a nap folyamán az iskola minden tanulója megtekinthetett.
V. B.
