Katasztrófa: 400 milliárd forint égett el néhány hét alatt Magyarországon
Borítókép: MTI – Rosta Tibor
Egészen durva demonstrációt tart idén a klímaváltozás Magyarországon, a tudósok által évtizedek óta prognosztizált kirívó időjárási anomáliák közül ezúttal a szárazság nyomja rá a bélyegét az idei mezőgazdasági évre. Az idei csapadékeloszlás és ennek nyomán a szántóföldi terméseket tekintve gyakorlatilag kettészakadt az ország: míg a Dunántúlon közepes és sokhelyütt jó a termés, az Alföldön szinte bibliai időket idéző aszály tombol – írta részletes cikkében a Portfolio.
Az eredmények ezért országos szinten sem fényesek. Bizonyos termények esetében ráadásul a gazdák nagyobb területben gondolkodtak, mint korábban. Például az árpa vetésterülete mintegy 30 százalékkal nőtt a korábbihoz képest, ám az össztermés 10 százalékkal kevesebb, mint tavaly. A búza esetében is lényegesen kevesebb termés várható, ám itt egyelőre a teljes vetésterület nagyjából 31-32 százalékán fejeződött be az aratás, vagyis egyelőre inkább csak becsülni lehet a veszteségeket.
Értékelhetetlen számok
– Tragikusan gyenge az idei kalászos termés – jelentette ki a Portfolio-nak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Az eredményeket tekintve élesen kettéválik a Dunántúl és a keleti országrész: míg az előbbiben közepes és jó termésű vidékek váltogatják egymást, addig keletre régóta nem látott, pusztító aszály tombol. Ez aztán lehúzza az országos átlagot is. – Az árpa aratása lezajlott, itt kész adatokat lehet már mondani. Az országos átlag 4,5 tonna hektáronként, amely abból adódik, hogy a Dunántúlon 5, az Alföldön 2-3 tonna közötti átlagokat arattak hektáronként. A búza esetében még javában zajlik a betakarítás, itt egyelőre 3,5-4 tonna közötti országos termésátlagot lehet becsülni. A Dunántúlon még nagyon az elején tart a búza aratása, egyelőre nehéz számokat mondani, de az Alföldön 2 és 4 tonna között mozog a hektáronkénti eredmény.
Mi megy majd exportra?
Ezek a számok rendkívül gyengének számítanak, az országos átlag az elmúlt években 4,5 és 5 tonna között mozgott – szakértők már erről is többször elmondták, hogy lényegesen növelhető lenne, hiszen például a nyolcvanas években – igaz más mezőgazdasági szerkezetben – évről évre 6 tonna körüli országos átlagokat mutattak fel az akkori termelőszövetkezetek. Ahol hektáronként 2-3 tonnát arattak, ott teljesen egyértelműen komoly veszteséget szenvednek el a gazdák, de még 4 tonna körül sem képződik nyereség a jelenlegi magas inputanyag-árak miatt. Petőházi Tamás szerint az idei évben a kalászos gabonák esetében lényegesen kisebb lesz az exportáru-alap, mint korábban. Míg az átlagos években mintegy 2,5 millió tonna kalászos gabonát exportál Magyarország, addig az idei termés után ez a mennyiség nem lesz több 1 millió tonnánál.
Százmilliárdok égtek el
Az őszi betakarítású növények esetében is kirívóan rossz a helyzet, ennek is legfőbb oka az Alföldön tapasztalható történelmi aszály. Eddig mintegy 300 ezer hektár kukoricát tartanak számon, ahol a növény annyira kiszáradt, hogy abból semmiféle értékelhető termést nem remélhetnek a gazdálkodók. Ennek egy jelentős részét már ki is tárcsázták. Ez a korábbi évek 7-8 tonnás hektáronkénti termésátlagával számolva azt jelenti, hogy mintegy 2,1-2,4 millió tonna kukoricával kevesebb fog teremni a vártnál. A napraforgó esetében 200 ezer hektárra tehető az a terület, ahol fel kellett adni a termést, mert annyira reménytelen volt annak állapota. Ez az elmúlt évek 3 tonna körüli átlagával számolva azt eredményezi, hogy hozzávetőleg 600 ezer tonna napraforgó nem érik be az idén, amire a gazdák számítottak. Mindez azért is különösen nehéz a termelőknek, mert az idei évben a globális folyamatok, és részben a háború miatt magas ára van a terményeknek, a kukorica jelenleg minimum 120 ezer, a napraforgó pedig olcsón számítva is 250 ezer forintba kerül tonnánként. Vagyis ezt figyelembe véve a jelenlegi árakkal számolva óvatos becsléssel is 400 milliárd forintnyi termelési érték égett el a földeken csak a kukorica és a napraforgó esetében. Petőházi Tamás ráadásul figyelmeztetett, hogy az aszály még folytatódik, tehát a szárazság végső egyenlege ennél még rosszabb is lehet. A kalászos gabonák terméskiesése pedig majd az aratás után becsülhető meg. Ez nem a végleges állapot, sajnos még előfordulhat, hogy több területen száradnak el a növények még betakarítás előtt.
A minőség sem az igazi
– Tovább rontja a helyzetet, hogy a betakarítást megérő termény sem hozza az elvárt minőséget, a kalászosok, így az árpa és a búza esetében ez már világosan látszik. Nem csupán a mennyiség kifejezetten rossz, hanem a termés minősége is nagyon gyenge – mondta el a Portfolio-nak Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkára. Hozzátette: a kevés csapadék miatt nagyon alacsony a termés nedvességtartalma, emiatt az első mérések során kiváló fehérje- és sikértartalmat mutatnak ki a vizsgálatok. Az apró, kemény, alacsony hektorlitersúlyú szemekkel azonban a malomipar nem tud dolgozni. Ezt kirostálják, amely óriási veszteséget jelent a feldolgozóknak.
Pótsa Zsófia szerint az is tovább rontja a helyzetet az, hogy amíg a nagyon magas világpiaci árak az utóbbi időben mérséklődtek, addig a magyar termelők még kitartanak a korábban meghatározott árszintek mellett. Mindez nagyon ideges piacot, kemény tárgyalásokat eredményez idehaza, és komoly kihívások elé állítja a hazai gabonafeldolgozókat, így például a malmokat és a takarmánykeverőket.
