A félegyházi Petőfi-kultusz digitális forradalmához
– Mire és hogyan használható majd a digitális adatkönyvtár?
– A Petőfi 200 emlékévhez kapcsolódóan szerettünk volna egy olyan adatbázist létrehozni, aminek segítségével a városunkban fellelhető, Petőfi Sándorhoz és családjához köthető dokumentumokat, tárgyi emlékeket összesítjük, digitalizáljuk. Ezzel nemcsak a Félegyházára jellemző Petőfi-kultuszt ápolhatjuk, hanem a szakembereknek, a kutatóknak egy olyan adatbázist készítünk, aminek használatával bárhonnan elérhetők az adatok.
– Mi kerül az adatbázisba?
– A Bács-Kiskun Megyei Levéltár Kiskunfélegyházi részlegében fellelhető Petőfihez és kultuszához kapcsolódó iratok listája, a Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtár könyvállományának nyilvántartása és a Kiskun Múzeum könyvtárának, iratanyagának jegyzéke, ami a költőhöz és korához, félegyházi kötődéséhez kapcsolódik. Emellett a múzeum unikálisnak számító gyűjteménye, dr. Hegyesi Márton egykori jogász hagyatéka, amely körülbelül 3200 könyvből és kéziratból áll. Ezek hozzájárulnak majd az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc eseményeinek további feldolgozásához.
Emellett megtalálhatóak lesznek azok az anyagok digitálisan pl.: Hegyesi Márton naplója, Kossuth Lajos kézzel írt köszönő levele vagy olyan képeslapok, amiket eddig csak szigorú szabályok mellett lehetett kézzelfoghatóan megtekinteni.
Ezen kívül szeretnénk további Petőfi-kutatók által összesített adatokat, dokumentumokat is csatolni az adatbázishoz, és szívesen feldolgoznánk az otthonokban, magántulajdonban fellelhető, a korra, Petőfire jellemző relikviákat is.
– Milyen további elemei vannak a pályázatnak?
– Még tavasszal megkerestük az iskolákat és a civil szervezeteket, magánszemélyeket hogy – egy megadott kérdéssoron végighaladva – adjanak választ arra, hogy mit jelent számukra Petőfi Sándor. Számos írás érkezett, amiket július 29-én, a költő emléknapján, halálának évfordulóján fogunk kiállítani a Petőfi-téren. A félegyházi Petőfi-kultusz digitális forradalmához pályázat tartalmaz még egy interaktív felfedező játékot is.
A Múzeum Atlasz Guide rendszer QR-kód alapú játéka kiváló lehetőség lesz arra, hogy a szabadtéri kiállítás és a főtér adta helyszíneken a különböző korosztályok játszva tanulhassanak Petőfiről, az őt kutató személyekről, valamint azokról a helyekről is tájékozódjanak, amelyek a költő életéhez kapcsolódnak. Ez a telefonos program nemcsak a gyerekeknek szól, hanem valamennyi korosztályú érdeklődőnek is. Az ehhez szükséges feladatlapok a könyvtárban, a Tourinform irodában és a művelődési központban is beszerezhetők lesznek.
Ennek a tudástárnak részét képezi majd a Petőfi Sándor Emlékházban, kimondottan csoportoknak készült „Petőfi-Activity” elnevezésű játék, ahol Petőfi Sándorhoz kapcsolódó fogalmakat, személyeket kell kitalálni, egy „Minek nevezzelek?” játék, ami Szendrey Júliához, Petőfi Sándorhoz és Kossuth Lajoshoz kapcsolódik. Az ismeretterjesztő program harmadik pontja a „Hogy is van ez? – a kutató szobája…” nevezetű játék, aminek felfedezésével betekintést kaphatunk a helytörténeti kutatók munkájába. Az utolsó pont „Petőfi Sándor: Szülőföldemen” című verséhez kapcsolódik. Ez az írás az 1848-as választások idején született, amikor a költő országgyűlési követ szeretett volna lenni. Ebben a rendhagyó órában bemutatjuk Petőfi és Kiskunfélegyháza kapcsolatát, a vers háttértörténetét. Mindezzel erősíteni kívánjuk a költő kultuszát, tiszteletét.
A szabadtéri kiállítás július 29. és szeptember 15. között látogatható a Petőfi-téren, ami majd átkerül a Petőfi Sándor Emlékházba. A digitális adatbázisunkat pedig a Kiskun Múzeum honlapjáról lehet majd elérni szeptembertől.
V. B.
