Hogyan tovább a KATA után?
A szakember elmondta: nyilvánvalóan nagy érvágás a vállalkozóknak az elfogadott KATA-törvény, de most a legfontosabb, hogy senki se kapkodjon, és ne hozzon elhamarkodott döntést. Első körön azt tanácsolja minden érintettnek, hogy gondolja végig higgadtan és mindenképpen szakember segítségével, hogy melyik lesz a számára legmegfelelőbb adózási forma. Mint fogalmazott, az sajnos nyilvánvaló és egyértelmű, hogy több adóterhet kell majd fizetni, de jól átgondoltan, minden lehetőséget mérlegelve és figyelembe véve még ebből a helyzetből is lehetséges jól kijönni.
Tanácsként elmondta, hogy az utolsó időszakban ki lehet használni a rendelkezésre álló lehetőségeket, vagyis – például, ahol éves szerződésünk van, és nem ütközik akadályba – az év további részét kiszámlázhatjuk. A törvény erre lehetőséget ad. A tisztánlátás érdekében fontos megemlíteni a KATA hátrányait is. Főként a nyugdíj előtt állók, illetve a középkorosztályt képviselők esetében fontos szempont például, hogy ezzel az adózási formával, a havi 50 ezer forintos befizetés mellett a szolgálati idő naptári éveinek csak kicsivel több mint a fele képzett nyugdíjalapot. Bár most kényszeresen választunk majd más adózási formát, de érdemes azt is figyelembe venni, hogy a táppénz, a CSED, a GYED tekintetében is sokkal kedvezőbb, magasabb ellátási alapot érünk el. Olyan kedvezményekre is jogosultak leszünk, amelyeket katásként nem tudtunk érvényesíteni. Hozzátette: a jogszabály még nem jelent meg a Magyar Közlönyben, ami mindenképpen némi reménysugarat jelent.
A lehetőségeket Kiss-Rigó Edina egyéni vállalkozók tekintetében vizsgálta. Elmondta, hogy azok az egyéni vállalkozók, akik eddig mellékállásban választották a katát és havi 25 ezer forintot fizettek, most teljes egészében kiesnek a kata hatálya alól. Ők mellékállásban az szja törvény hatálya alá tartoznak a továbbiakban, az szja törvény szerinti főszabály alá (vállalkozói személyi jövedelemadó). Kivételt képez, ha számukra kedvezőbb lehetőség az átalányadózás, és nyilatkoznak, hogy azt a lehetőségét választják. Ekkor bevételalapú adózásról beszélünk, ami kedvező lehet másodállásban is. Létezik ebben a formában egy mentesített keret, ami a minimálbér fele, vagyis 2022-ben 1,2 millió forint. Ekkora összegig nem kell a 15 százalékos személyi jövedelemadót megfizetni. Az általános átalányadós költséghányad a 40 százalék, vagyis a bevétel 60 százaléka után kell adót fizetni. Vannak azonban olyan tevékenységi körök, amelyekre 80 százalékos költséghányad érvényes. Ezeket a törvény rögzíti.
A főállású katás vállalkozók esetében két lehetőség van, és mindkettő a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozik. Az egyik a főszabály, ami leegyszerűsítve bevétel mínuszköltség, amit aztán megadóztatnak. Fontos végiggondolni, hogy mennyi költséget tudunk generálni, mert ha meghaladja a bevételünk 40 százalékát, akkor ez egy jó lehetőség lehet. Ha viszont szinte alig dolgozunk költséggel, akkor az átalányadózás az optimális megoldás számunkra. Mindkettő jelentősen több adminisztrációval jár, mint történt ez a katánál, ami pedig megnövelheti a könyvelői költséget.
Edina elmondta, hogy az adóteher mértéke szerint az átalányadózás a kedvezőbb adózási forma. Arra a kérdésre, hogy mi a teendőnk a következő hetekben elmondta, hogy ha semmit nem csinálunk, akkor automatikusan mindenki átkerül a főszabály szerinti vállalkozói szja hatálya alá, viszont aki az átalányadózást választja, annak nyilatkoznia kell erről október 31-éig. Arra kér mindenkit, hogy ne siessük el, hiszen a dolog annyira friss, hogy csak augusztus 15-e után lesz rá nyomtatvány. Ettől az időponttól be lehet adni a kérelmet. Gyakorlatilag minden folytatólagosan megy tovább a vállalkozásunkban, annyi különbséggel, hogy szeptember 1-je után a számlánkon nem szerepelhet a „kisadózó” szó, hiszen kiestünk ennek hatálya alól. A számlánkon ennyi változás lesz. Az első nagyobb tétel megfizetésére október 12-éig kerül sor, amikor a minimálbér vagy a garantált bérminimum után befizetjük a járulékot. Ez 66, vagy 86 ezer forint. Amennyiben a 40 százalékos költséghányad vonatkozik ránk, az összeg addig marad ennyi, amíg a kétmillió forintos bevételt el nem érjük, mert azt követően 15 százalék személyi jövedelemadó teher is lesz rajta.
Kiss-Rigó Edina végezetül felhívta a figyelmet arra, hogy a költségek tekintetében a könyvelői költségek emelkedésére is számítani kell és kamarai tagdíj, iparűzési adó továbbra is fizetendő. Utóbbi változására szintén számítani kell.
Z. A.
