Gazdaság 2022. július 24. 16:00

Óriási a munkaerőhiány a gyümölcs- és zöldségtermesztésnél

Óriási a munkaerőhiány a gyümölcs- és zöldségtermesztésnél
Körülbelül 100 ezer ember hiányzik a zöldség- és gyümölcstermesztésből, miközben zajlik a nyári főszezon – közölte a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. Azt is elmondták, hogy az ágazat egyre nehezebb helyzetbe kerül, és már most nagyjából 100 milliárdos kárt eredményez az, hogy nincs elég dolgozó.

Borítókép: Wikimedia illusztráció

A szervezet szerint nagy szükség lenne a különböző gyümölcsök, zöldségek betakarítását végző dolgozókra, mivel egyre kevesebben vannak, és a fiatal munkaerő gyakran inkább nyugatra vándorol, mint hogy Magyarországon dolgozzon – írta az Agrotrend az Index cikke alapján. Odáig jutottunk, hogy már azt sem nagyon zavarjuk el, aki nem végzi rendesen a munkáját, még megfeddni sem nagyon merjük, nehogy odébb álljon – így jellemezte a kialakult helyzetet a szervezet.

A FruitVeB szerint körülbelül 100 ezer ember hiányozhat az ágazatból. Jelenleg ez a legnagyobb gátja a kertészeti vállalkozások további fejlődésének, valamint a munkaerőhiány már most is jelentős károkat okoz évről évre. 

Ekkora a kár 

Az ágazat évente sokmilliárdos kárt szenved, vagyis majdnem akkor problémát jelent ez, mint a most Magyarországon pusztító szárazság. És ebben még nincs benne a feldolgozóipar közvetett kára: azzal együtt a 100 milliárd forintot közelítheti a kár. 

A munkaerőhiány ezen kívül azzal is együtt jár, hogy ma már sok esetben kisebb területen tudnak termeszteni egy-egy gyümölcsöt vagy zöldséget, mint korábban. A legnagyobb munkaerőigénnyel rendelkező ágazatok – mint például a kajszi- és az őszibarack, az alma, a málna, a szeder, a kézi betakarítású szabadföldi és a hajtatott zöldségek – körülbelül 30-40 százalékos területi visszaesést szenvedtek el csak az utóbbi egy évtizedben.

Ilyenek a bérek

A FruitVeB a Pénzcentrum portállal azt is közölte, hogy a bérek tekintetében nagyon nagy különbségek vannak az egyes régiók közt: az északkeleti országrészben naponta csak nettó 8 ezer forintot kapnak az idénymunkások, miközben az ország középső részén és nyugaton 10 ezer forint a minimum, de inkább a napi netto 12-15 ezer forint jellemző arrafelé. A munka jellegét tekintve – vagyis hogy milyen gyümölcsöt-zöldséget szed a napszámos, vagy a betakarításban milyen munkát végez – alig-alig van különbség a bérek közt.

Külföldi munkások? 

Arra a kérdésre, hogy a munkaerőhiányt lehet-e külföldi munkásokkal pótolni, a FruitVeB azt írta: egyelőre nem jellemző, hogy tömegesen jönnének dolgozni az agráriumba, mivel az ukrán és román munkaerő inkább Nyugat-Európába megy dolgozni (a magyarhoz hasonlóan). 

A szervezet szerint a közeljövőben nem sok esély van arra, hogy javul a helyzet, mivel a társadalom elöregedése, a több százezer munkavállaló kivándorlása és az, hogy egyre több fiatal inkább a felsőoktatásban tanul, tovább rontja az ágazat helyzetét. Megoldást a munkabérek növelése jelenthetne, de azt a hazai kertészeti vállalkozások egyszerűen nem tudnák kigazdálkodni, így állami-termelői akarat és cselekvés nélkül nem fog megoldódni a probléma. 
         

Kövessen minket a Facebookon is!