Helyszíni bejárás – A Duna-Tisza közi Homokhátság vízpótlása
Borítókép és további fotók: Ujvári Sándor
A bejárás célja a projekt főbb műszaki tartalmának részletes megismerése, valamint pontos tájékoztatás kérése abból a célból, hogyan tervezik enyhíteni a vízhiányt a Hátságon. A bejáráson részt vett Láng István Országos Vízügyi Főigazgatóság Főigazgatója, Illés Lajos VIZITERV Environ Kft. ügyvezető igazgatója, Laurinyecz Pál VIZITERV Environ Kft. műszaki igazgatóhelyettese és Lenkei Róbert a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés tagja, Lezsák Sándor választókerületi kabinetfőnöke. is. A delegáció az alábbi helyszíneket tekintette meg: Kvassay-zsilip, Dabas – Duna-Tisza Csatorna végszelvény, Fülöpszállási duzzasztó, Kéleshalmi tározó, Kiskunhalas-Dong ér kezdőszelvény, Alpár-Nyárlőrinci tározó, lakiteleki vízkiviteli mű, lakiteleki nyomásközpont, lakiteleki puffertározó, valamint szentkirályi puffertározó.
A bejáráson jelen voltak továbbá az érintett helyszínek vízügyi igazgatói és szakaszmérnökei is. A Duna-Tisza közi Homokhátság vízpótlásának megoldása kiemelt jelentőséggel bír a térség életében. Lezsák Sándor országgyűlési képviselő már 1995 óta dolgozik azon, hogy orvosolják ezt a problémát. Az eddigi kudarcos időszakot most felváltotta a cselekvés időszaka. Két és fél évtizedes előkészítést és egyeztetést követően, 2020-ban kapott új lendületet a homokhátsági kezdeményezés. Két évvel ezelőtt, többek között a belügyminiszter úr hathatós közreműködésével az Országos Vízügyi Főigazgatóság elkészített egy szakmai anyagot a Homokhátság vízpótlására.
Magyarország Kormánya figyelembe vette az érintettek szakmai javaslatait és két ütemben, 2020 végén 1,7 milliárd forint, 2021 végén pedig 4,5 milliárd forint összeget különített el a Duna-Tisza közi Homokhátság vízgazdálkodási állapotának javítása és helyreállítása elnevezésű projekt tervezésére, az engedélyes tervek elkészítése, valamint a kivitelezéshez szükséges engedélyek beszerzése céljából.
Ez a döntés hatalmas jelentőségű a térség életében, hiszen a Homokhátság jelenlegi helyzete rendkívül súlyos, és nagyon fontos ennek a kérdésnek a mielőbbi megoldása, melybe nem csak a szakembereket, hanem a kisközösségeket is be kell vonni, akik már eddig is kiemelkedő munkát végeztek a térség fejlesztése érdekében.
Fontos célkitűzés és az itt élők közös érdeke, hogy a Duna-Tisza köze ökológiája helyreálljon, a stratégiai vízkészlet mind a természetvédelem, mind az érintett lakosság számára elérhető legyen.
