Lehetőségek azoknak, akiket nem vettek fel a felsőoktatásba
Borítókép: Getty Images illusztráció
1. Pótfelvételi
A legkézenfekvőbb lehetőség, ha valaki első körben nem jutott be a felsőoktatásba, a pótfelvételi, amely opcióval sokan élnek azok közül is, akik februárban ugyan nem jelentkeztek semmilyen képzésre, idő közben azonban úgy döntöttek, szeretnének továbbtanulni. Augusztus 5-ig jelölhetnek meg újabb helyeket az érintettek, és elsősorban a fizetős helyeket vehetik számításba. A ponthatárokat augusztus 24-én hirdetik ki a szeptemberben induló képzésekre, így a pótfelvételiben érintetteknek érdemes előre felkészülniük a lakhatással kapcsolatos kérdésekre, hiszen gyorsan kell cselekedniük, ha az eljárás során egy másik városban kapnak esélyt a továbbtanulásra.
Azok, akik korábban az államilag támogatott helyek előnyben részesítése miatt nem vettek számításba más, fizetős intézményeket, a pótfelvételi nyílt napokon tájékozódhatnak az egyetemek, főiskolák képzési kínálatáról. Az idén legnépszerűbb, Gazdálkodás és menedzsment szakra a Metropolitan Egyetem például még várja a jelentkezéseket, augusztus 3-án pedig egy online nyílt nap keretében mutatja a be üzleti szakjait az érdeklődőknek.
2. Halasztás
Azok, akik első körben nem jutottak be a vágyott intézmény államilag támogatott szakjára, sok esetben a halasztás mellett döntenek. A kihagyott egy év alkalmas lehet arra, hogy a fiatalok jobban megismerjék magukat, munkát vállaljanak és ezzel támogassák későbbi tanulmányaikat, de vannak olyanok is, akik a kihagyott egy évet utazásra, önfejlesztésre használják. Ilyenkor jöhet szóba az újraérettségizés is, ami kiváló lehetőség a pontszám növelésére, így újabb esélyt ad arra, hogy egy évvel később a diákok elérjék az államilag támogatott szakok ponthatárait.
3. 280 pont alatti lehetőségek
Alapképzésekre minimum 280 ponttal jelentkezhetnek az érdeklődők, azonban bőven van lehetőség azok számára is, akik ezt a pontszámot nem érték el. A folyamatból kiszorulhatnak azok is, akik korábban érettségiztek, és emiatt nem felelnek meg a jelenlegi felvételi követelményeknek - például nincsen emelt szintű érettségijük -, de most szeretnének elkezdeni valamilyen képzést.
E két csoport számára jelentenek kiváló lehetőséget a felsőoktatási szakképzések: ezekre ugyanis csupán 240 pont a belépési kritérium. A felsőoktatási szakképzések között ráadásul megtalálhatók a legnépszerűbb alapszakok - gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing, turizmus-vendéglátás - tömbösített változatai is. Ezek a képzések 2 év alatt elvégezhetők, így azok számára is gyors ugródeszkát jelenthetnek, akiknek nincs 3-5 évük egy oklevél megszerzésére.
Amennyiben a felsőoktatási szakképzések között nem szerepel a megjelölt szak megfelelője, érdemes megnézni, milyen hasonló képzések indulnak - akár olyan alternatívákat is találhatunk, amelyekhez nem számítanak a hozott pontok. A Budapesti Metropolitan Egyetem például az igen népszerű Kommunikáció és médiatudomány, valamint a Kereskedelem és marketing alapszakok 280 pont alatti érdeklődőinek kínál egyedi lehetőséget: a tudományterület és tudásanyag szempontjából remek alternatíva lehet a Designkultúra alapképzés idén először induló video-, blog- és tartalommarketing specializációja. A szakon ugyanis nem a hozott pontszám, hanem a felvételin elért eredmények számítanak.
Jó alternatíva lehet a külföldi lehetőségek fontolóra vétele is, hiszen számos ország felsőoktatási rendszerében a bekerülés nem a hallgató korábbi teljesítményéhez kötött, - ráadásul hazai partnerrel rendelkező egyetemet választva a hallgatók akár Magyarországon is befejezhetik tanulmányaikat. A Budapesti Metropolitan Egyetem külföldi partneregyetemén elérhető képzésekről és egyéb továbbtanulási lehetőségekről a https://tovabbtanulok.metropolitan.hu/ oldalon tájékozódhatnak az érdeklődők.
