Komolyabb előképzettség és számottevő idő ráfordítása nélkül is szert tehetünk passzív bevételre
Bár a magyar felnőtt lakosság 52 százaléka nem ismeri a passzív jövedelem fogalmát, a definíció
tisztázását követően a válaszadók háromnegyede már meg tudta jelölni az általa ismert, kategóriába
tartozó bevételi formákat.
Továbbra is az ingatlan bérbeadása a legismertebb passzív jövedelmet jelentő forrás
A legtöbben (67%) a lakásbérbeadást adták meg válaszul, mint legismertebb passzív
jövedelemforrást. Ezt követve a pénzügyi befektetések (46%), a tőzsde (43%), a saját internetes
vállalkozás (41%), és az MLM (37%) került még be az öt legismertebb, passzív bevételt generáló
lehetőség közé.
A saját szellemi tulajdon, a kriptovaluta és a cégbefektetés utáni osztalék vagy jutalom lehetőségét
minden harmadik válaszadó jelölte meg, míg a szoftverek/applikációk készítése után járó jövedelmet
minden negyedik, a saját offline és online vállalkozásból származót pedig csak minden ötödik
válaszadó jelölte meg ismerősként.
Kevesen élnek a passzív jövedelem lehetőségével
Még a passzív jövedelmi forrásokat ismerők körében is ritka, hogy élnek ezzel a megoldással –
körükben mindössze 25 százalékuk profitál saját passzív jövedelméből. A teljes online elérhető
lakosságra vetítve nagyságrendileg 1,2 millió ember van az országban, aki rendelkezik a fizetése
melletti extra bevétellel. Többségüknek pénzügyi befektetéseik vannak (kötvény, értékpapír),
amelyet az ingatlan bérbeadás követ. A harmadik helyre holtversenyben felzárkózott a kriptovaluta
bányászat és kereskedelem és az MLM típusú ügynöki tevékenység (közel 150 ezer fő foglalkozik
ezekkel a tevékenységekkel a 18-75 évesek körében). A három legelterjedtebb passzív bevételt
generáló tevékenységi forma megegyezik a 2017-ben mért sorrenddel.
Komolyabb előképzettséget és időt sem igényel, mégsem terjedt el
Annak ellenére, hogy ennek a fajta plusz bevételnek a megszerzése sok esetben nem igényel
komolyabb előképzettséget, a passzív jövedelmi forrásokkal nem rendelkezők 83 százaléka nem is
tervezi, hogy a közeljövőben belevág e célból valamilyen tevékenységbe. A fogalom ismerőinek 78
százaléka nem folytatott a tevékenységéhez kapcsolódó tanulmányokat; aki igen, az leginkább OKJ-s
képzést vagy ingyenes online kurzust végzett el.
A speciális előképzettség elhanyagolhatósága mellett még a rendszeresen befektetett idő is kedvező:
a passzív jövedelmet generáló tevékenységre a válaszadók háromnegyede mindössze alig 10 órát
fordít havonta, 16 százalékuk számára pedig 10-20 órányi elfoglaltságot jelent.
A lakosság többsége egyelőre a tervezési fázisban tart
Azoknak a felnőtteknek többsége (53%), akik tervezik, hogy belekezdenek egy passzív jövedelmet
jelentő akcióba egyelőre csak ötletként gondol erre; további 24 százalékukat már komolyabban
foglalkoztatja a kérdés, 23% pedig már megtette az első lépéseket: ebből 9% elkészítette az üzleti
tervet, felmérte a piacot, 8% nekilátott a tanulmányainak és 6% eljutott egészen a hivatali ügyintézés
fázisáig is.
„Az idei felmérés eredménye alacsonyabb számokat mutat a 2017-es kutatáséhoz képest. Az elmúlt
időszak alatt 41 százalékot csökkent azoknak az aránya, akik komolyan tervezik a passzív bevételt
jelentő tevékenység elkezdését. A piackutatás és üzleti terv készítésénél tartók csoportja 1
százalékkal, míg a speciális tanulmányokat elkezdőké 6 százalékkal marad el az 5 évvel ez előtti
állapothoz képest” – veti össze a két kutatás eredményeit Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési
igazgatója.
Nem csak a pénzért csinálják
A passzív jövedelemmel tervezők motivációja szerteágazó. A válaszadók leggyakrabban (42%) több
szabadidőt remélnek tőle hosszú távon, 37 százalékuk rugalmasabb időbeosztást, míg közel azonos
arányban vannak azok, akik szórakoztató, hobbi tevékenységet látnak a passzív jövedelmet biztosító
tevékenységében. A válaszadók e csoportjának 30 százaléka jelenlegi tudásának szélesítésére, új
ismeretek megszerzésére kíván szert tenni ezzel, 17 százalék pedig kapcsolatrendszerének bővülését
reméli.
Mire használnák a fizetés mellett generált profitot?
A passzív jövedelemre vágyók valamivel több, mint fele egyelőre nem határozta el, hogy mire fogja
felhasználni a passzív bevételéből származó összeget, 31% azonban konkrét tervvel rendelkezik:
nyugdíj kiegészítés céljából vágna bele a tevékenységbe. Közel negyedük szeretné hosszú távon
kiváltani az aktív jövedelmi forrását és közel ennyien vannak azok, akik nyaralásra költenék a passzív
jövedelemből származó bevételüket.
