Védjük mezőgazdasági értékeinket is!
Borítókép: Horváth Bence – Oroscafé
A betakarítási munkák fokozottan tűzveszélyesek. A betakarítás végeztével ez a veszély nem szűnik meg, hiszen a mezőgazdaságban termelt anyagokat a tárolás és feldolgozás során is érhetik olyan biológia, fizikai, kémiai hatások, melynek következtében tűz keletkezhet, és nem szabad elfeledkezni a természetről (villám) és az emberi tényezőről (nyílt láng használata, szándékosság) sem.
A tűzoltókat komoly kihívás elé állíthatja egy nagyméretű szalmakazal tüze, hiszen ezeknél a tüzeknél nagymennyiségű éghető anyag van jelen, számolni kell a nagy távolságokkal és a nehéz megközelíthetőséggel, valamint még az oltóanyag hiánya is nehezítheti a gyors kárhelyszíni műveletet. A kazaltüzek jellemzője, hogy a tűz terjedése gyors, amit a száraz időjárási körülmények és a szél növelhetnek. A tűz következtében a bálakötözők veszítenek szilárdságukból, megolvadnak és elpattannak, ezért a bálák szétesnek ezzel növelve az oltási munkálatok során a balesetveszélyt.
A tűzoltás vezetőjének gyors és határozott döntéseket kell meghoznia az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságának érdekében. Abban az esetben, amikor közvetlen életveszéllyel nem kell számolni az elsődleges feladat a még nem égő kazlak megóvása a tűztől. A hatékony beavatkozás érdekében fontos a felderítés során a tűz helyének, terjedési irányának és intenzitásának pontos behatárolása. A pontos helyzetfelmérésben – mit és milyen módon veszélyeztet a tűz – nagy segítség egy helyismerettel rendelkező ember jelenléte.
A kazaltüzek oltásánál az emberi erő és a tűzoltó-technikai eszközök igénybevétele intenzív. Az erőgépek munkája az oltás több szakaszában is segíti a tűzoltók munkáját. A kazalban lévő és még nem égő bálákat erőgép segítségével gyorsan el lehet távolítani, valamint a végleges oltáskor a kazal és a bálák szétszedésénél tesznek jó szolgálatot. Amikor az erőgép megbontja a bálákat a tűzoltók vízsugarakkal és kéziszerszámokkal végzik az oltási munkálatokat és az intenzív hőterhelés miatt, az erőgépek hűtését. A munkák befejeztével fontos a terület átadása őrzésre az esetleges fellángolások, az újbóli tűz megelőzése érdekében.
A rostnövénytároló és a kazal
Az erre vonatkozó előírásokat az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet alapján, ezen témakörhöz tartozóan, az alábbi jogszabályi hivatkozások rögzítik:
(1) A mezőn összerakott kazal, valamint a rostnövénytároló elhelyezésénél a szélső tárolási egység és a környező
a) fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok előállítására, feldolgozására, használatára, tárolására vagy forgalmazására szolgáló építményektől legalább 200 méter,
b) egyéb építményektől legalább 100 méter,
c) vasúti vágányoktól - a rostnövénytároló ipari vágányát kivéve - legalább 100 méter,
d) közúttól, erdőtől, lábon álló gabonától legalább 25 méter és
e) nagyfeszültségű, föld feletti villamos vezetéktől a legfelső villamos vezeték és talaj közötti távolság háromszorosa, de legalább 20 méter tűztávolságot kell tartani.
(3) A kazlakat úgy kell elhelyezni, hogy a második sorban levő kazal az előző sorban levő két kazal közé kerüljön.
(4) A kazlak, valamint a sorok között a nagyobb kazalmagasság háromszorosát, de legalább 20 méter távolságot kell biztosítani.
(5) A mezőn összerakott szálastakarmány-, szalma-, rostnövény-kazlak körül legalább 3 méter széles védősávot kell kialakítani szántással vagy tárcsázással.
223. § Dohányozni csak szélcsendes időben, a kazaltól legalább 30 méter távolságra szabad.
224. § (1) A rostnövény osztályozása esetén egy időben legfeljebb 4 kazal vagy tárolási egység bontható meg.
(2) A rostnövény csak a tárolón kívül és a szélső kazaltól 10 méteren túl sátorozható ki. A sátorozási területen minden megkezdett 10 000 m2 alapterület után 10 méteres tűztávolságot kell biztosítani.
