Egy karnyújtásnyira a Spartathlon
Kitti futópályafutását a közelmúltban sajnos egy betegség akasztotta meg, három és fél év kihagyás után érkezett vissza nemrég a versenyzés világába, július 23-án pedig itthon, a XXIX. Kiskun utcai futóverseny „PETŐFI EMLÉKFUTAM” 21 kilométeres távján, női abszolút győztes lett.
Elmondta, hogy nehéz volt a visszatérés, főleg az ultrafutást kellett a nulláról kezdenie, de szerencsére mára már jó formának örvend. Sőt, az első versenyén a kihagyás után sikerült megdöntenie korábbi egyéni csúcsát, ami hatalmas erőt adott neki a folytatáshoz. Kádár Kitti ma már a párjához hasonlóan az Esztergomi Futóművek Egyesületének versenyzője. Sokat edzenek a Mátrában, igyekszik terepen is minél jobb lenni.
Kitti elárulta, hogy általában nem egy cél szokott a szeme előtt lebegni. A mostani reális álom a Spartathlon, ezzel kel és fekszik, ezzel álmodik. A távolabbi, erre épülő cél a Halál-völgye lesz, amihez egy jó szintidővel lefutott Spartathlon szükséges. A Badwater Ultramaraton egy 135 mérföldes (217 km) futóverseny az USA Kalifornia államában, amely a szervezők leírása szerint a „világ legkeményebb futóversenye”. A verseny a Death Valley Nemzeti Parkból (Halál-völgy Nemzeti Park), a Badwater medencéből (85 méteres tengerszint alatti magasság) indul, és 2530 méteres magasságon, a Mt. Whitney-csúcs lábánál, a Mt. Whitney Portalnál ér véget. A verseny különös nehézségét az adja, hogy júliusban rendezik, amikor a Halál-völgyben a napi maximum hőmérséklet rendszeresen 50 fok felett van. A versenyzőket folyamatosan hűteni kell, hiszen a betonról visszasugárzó hő elérheti a 80-90 fokot is. A távon előfordul, hogy a futók 3 pár futócipőt is elhasználnak. Kitti elmondása szerint eddig két magyar teljesítette a távot.
Kádár Kitti számára minden verseny futóünnep, amelyből töltekezik sokáig. Úgy véli, hogy sokan azt hiszik, hogy a fizikális felkészülés elég egy versenyen, egy távon, de ez egyáltalán nem így van. A mentális felkészülés körülbelül ugyanannyit nyom a latba. A nagyon nagy távok akkor érkeznek egy futó életében, amikor már érettebb. Nagyon elszántan készül a jövő évi megmérettetésre, aminek a sikeres teljesítése kvalifikálhatja őt a Halál-völgyi futásra. Úgy érzi, nem csak testben, lélekben is erős.
– Ha a céljaimra koncentrálok, arra, amit el akarok érni, akkor bírni kell, nincs mese! Nem fér bele a hiszti, a nyavalygás, menni kell és csinálni! Ha más nem, akkor a fejem bevisz a célba – fogalmazott.
Azoknak, akik most kezdenek vagy kezdtek futni azt üzeni, hogy mindig a legjobb dolog, ha egy kicsivel többet tudunk megcsinálni, mit előzőleg. Ha megrekedünk egy szinten, az nem ad annyi örömet. Hobbifutóknak, örömfutóknak is tanácsolja, hogy mérettessék meg magukat, próbálják meg. Meglátják, hogy mekkora örömet okoz, mekkora erőt ad a továbbiakban.
– Ne legyen stressz, kötelesség, örömből fussunk! Amikor képtelen voltam az ultrafutásra, azért hiányzott annyira, mert korábban egy csomó problémára kaptam megoldást közben.
Végezetül nevetve elárulja a motivációs mondatát, ami mindig beválik futás közben: – Nem fáj, csak másképp jó!
Z. A.
