Vegyes évük lesz idén a hazai méhészeknek
Borítókép: Illusztráció
– Valósággal kettészakadt idén az ország méhésztársadalma: miközben a Dunától nyugatra a méhészek életük legjobb évét zárhatják az idén, a Duna vonalától kelet felé haladva komoly gondokkal kell megküzdeniük a gazdáknak – mondta a Magyar Nemzetnek Bross Péter. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke szerint nagyon ígéretesen indult az idei szezon, akácmézből például tíz éve nem látott mennyiség termett az idén.
– Bár tartottunk attól, hogy a téli csapadék hiánya visszaveti majd az akácvirágzást, végül sikerült minden eddiginél sokkal jobb méztermést elérni az akácosokban – vélekedett a szakember.
Bross Péter szerint a repce is jól mézelt az idén, ahogyan az ezüsthárson legeltető méhészek is kiváló eredményt értek el. A nyári kánikula és a szárazság fokozódásával azonban egyre romlottak a kilátások. A legnagyobb területű méhlegelőt hazánkban a napraforgó jelenti. Az egész országban komoly problémát okozó aszály miatt azonban gyakorlatilag elmaradt a növények mézelése. A legrosszabb helyzet épp azokban a megyékben van, ahol korábban a legmagasabb hozamokat érték el a méhészek.
– Békés és Hajdú-Bihar megyében, valamint a Jászságban is siralmas a helyzet, a napraforgó csak sínylődik, s így nektárt sem ad a méheknek – emelte ki az OMME elnöke, aki szerint az idei napraforgóméz mennyisége az elmúlt évek átlagának harminc-negyven százalékát érheti el az idén, ez is főként a dunántúli területekről származik.
Az aszály a méhészetek életét is rendkívül megnehezítette, a gazdálkodók folyamatosan itatják a méheket. Ugyanakkor egyre gyakrabban jelennek meg a vadállatok a méhitatók környékén, sok esetben kárt téve a berendezésekben. Ennél is nagyobb baj, hogy a napraforgó mellett a rétek, legelők, vízpartok növényvilága is nagyon rossz állapotban van. Az aszály miatt kiégtek a területek, a folyók visszahúzódtak, virágzó növények híján pedig a méhek sem tudják begyűjteni azt a nektárt, ami az áttelelésükhöz szükséges.
Bross Péter szerint a méhészek igyekeznek mesterséges szénhidrát- és fehérjeforrással pótolni a méhek hiányzó táplálékát, de nem tudják pótolni azokat az ásványi anyagokat, nyomelemeket és vitaminokat, amelyek a természetes táplálékforrásokban jelen vannak. Mindez katasztrofális következményekkel lesz a jövő évi szezonra, a megfelelő nyomelemek hiányában a méhek élethossza ugyanis csökken. Ennek ellenére mézhiánytól nem kell tartani a hazai piacon, az országban ugyanis még a legrosszabb évben is bőven a hazai fogyasztás feletti mennyiség terem.
Exportorientált ágazatként a méhészek jelentős mennyiséget adnak el a külpiacokra, legfontosabb partnereink továbbra is Németország, Franciaország, Olaszország és Ausztria. Bár az idén minden költségtényező – csomagolóanyagok, energia, üzemanyag – a méz árának emelkedését indokolná, Bross Péter mégsem számít drágulásra. Ennek oka, hogy az ukrajnai területeken – a várakozásokkal ellentétben – jó termést hozott az év, bőven van ukrán méz, ami akadozva ugyan, de folyamatosan érkezik az unióba.
– Méhészkörökben hallani lehet, hogy azok az ukrán kollégák, akik a háborús övezetben dolgoznak, igyekeznek mielőbb túladni a készleteiken. Sokan attól tartanak, hogy egy rakétatámadás megsemmisíti a raktáraikat – mondta az elnök.
A fokozott kínálat átmeneti áreséshez vezethet az uniós ukrán piacon. A kereslet azonban így is jelentős, a szállítási nehézségek miatt pedig felértékelődik a helyi termékek szerepe. Így jó esély van rá, hogy az EU-ban idén is keresett lesz a magyar méz.
A méhészeket ugyanakkor türelemre intette az egyesület elnöke, Bross Péter szerint ugyanis a piac nem készült fel arra, hogy tíz éve nem látott mennyiségű akácméz termett hazánkban. – Egy év alatt lehetetlen eladni ezt a mennyiséget úgy, hogy az árak is elfogadható szinten maradjanak – mutatott rá.
