Az idei aszály ízelítőt adott, milyen lesz a jövőnk
Borítókép: Csónakok a Velencei-tó medrében, Pákozd közelében, július 28-án.
Fotó: Vasvári Tamás – MTI
Rekordok dőlnek
A magyarországi aszályos periódusok 1990 óta növekednek. Az utóbbi évekre az a jellemző, hogy ritkábban, de egyszerre nagyobb mennyiségű csapadék hullik, ami viszont az egyenlőtlen eloszlás, rossz felszívódás miatt nem tud jól hasznosulni – írta meg az Index.
Idén július 24-éig Kecskeméten 146-ból 122 nap száraz volt, amely a teljes tavaszi-nyári félévre átszámítva az eddig legaszályosabb 2003-as évet is felülmúlja. A Másfél fok – Éghajlatváltozás közérthetően szakportál szerint országos átlagban az elmúlt 50 évben nem nőtt az aszályos évek valószínűsége, de az aszály súlyossága igen. A met.hu információi alapján a július utolsó hétvégéjén esett csapadék nem volt elég az országos aszály csillapítására, és sok helyen, ahol 20 mm-nél kevesebb esett, nem tudott átnedvesedni a talaj mélyebb rétege.
A felső, egyméteres talajszint szinte mindenhol kritikusan száraz, a növények számára alig van hasznosítható nedvesség. Az aszály ennek a kis csapadéknak a következtében ugyan többfelé átmenetileg mérséklődött, de hazánk területének bő kétharmad részén most is súlyos vagy nagy fokú aszály tapasztalható.
Országosan a 12 vízügyi igazgatóságból 10 területén van érvényben vízhiány elleni védekezési készültségi fokozat. A vízügy Országos Műszaki Irányító Törzse, amit a a rendkívüli aszályhelyzet miatt állított fel, mindaddig működik, amíg azt a szakemberek a vízhiány miatt indokoltnak tartják. Ez a szervezet próbálja összehangolni a vízhiánnyal összefüggő vízügyi tevékenységeket, de az ivóvíz biztosítása mindenhol prioritást élvez az ipari és a mezőgazdasági vízigényekkel szemben. Honlapjuk szerint a kiszáradt vízgyűjtők miatt a kevés lehulló csapadéknak is csak elenyésző része (2-4 százalék) éri el a folyómedreket, a szárazság miatt az átlagosnál nagyobb része szivárog be a földbe, vagyis vízhozam-emelkedés nem várható.
Szomorú vízállások
A Tisza vízállása egyelőre nem ment a kritikus szint alá, de negatív vízállásrekord már kialakult Szolnoknál (–287 cm). A Kisköre alá telepített ideiglenes úszó szivattyúállomást, amely mezőgazdasági öntözésre szolgálna, még nem kellett bevetni.
A jelenlegi aszályos időszak miatt kevéssé jó vízminőség jellemzi a Ráckevei–Soroksári-Duna-ágat, az oxigéntelítettség alacsony, ami halpusztuláshoz vezetett. A területileg illetékes vízügyi igazgatóság ezért megkezdte az érintett területek levegőztetését, oxigén-utánpótlását.
A Balaton augusztus 2-i átlagvízállása 82 cm. A következő egyhetes időszakban – a vízforgalmat befolyásoló vízháztartási tényezők hatására – folytatódik a tó vízállásának lassú csökkenése. 2003-ban a nagyon aszályos évben augusztus elsején a tó vízállása 39 cm, tavaly 102 cm volt.
A Velencei-tó vízállása viszont rekordot döntött a maga 62 cm-es vízállásával, amire 1939 óta nem volt példa. A tó helyzetét még nem ítélik kritikusnak, de több pontjára már levegőztető, vízforgató berendezéseket telepítettek és azokat hajnali 4 órától délelőtt 10-ig mindennap üzemeltetik.
