Ünnepélyes megnyitóval vette kezdetét a Kiskunfélegyházi Libafesztivál
Képgaléria
A XXIII. Kiskunfélegyházi Libafesztivál megnyitóján Kovács-Csonka Szilvia köszöntötte a megjelenteket, külön kiemelve Lezsák Sándor országgyűlési képviselőt, az Országgyűlés alelnökét, a Hungarikum Bizottság tagját, Csányi József polgármestert, dr. Horváth Sándort, az Integrál Zrt. elnök-vezérigazgatóját, dr. Simicskó István országgyűlési képviselőt, a Hungarikum Bizottság tagját, Rosta Ferenc és Balla László alpolgármestereket, Elek Tímea szőnyegtervező, szőnyegszövő kiállítót és Metzker Krisztinát, a Mezőtúri Lokálpatrióta Egyesület tagját.
Csányi József polgármester megnyitó beszédében elmondta, hogy városunkban az egyik legjelentősebb iparág, az agrárium, amihez a vállalkozások 70 százaléka kötődik valamilyen formában. Az idén XXIII. alkalommal megrendezett fesztivált a kezdetektől a liba köré szervezték, a legjellegzetesebb állathoz a térségünkben, amely esemény az évek folyamán egyre több szakmai programmal gazdagodott. Az Integrál Zrt.-nek köszönhetően most is konferenciával nyílt meg a rendezvény, amely színvonalas előadások segítségével látja el megfelelő információval az ágazatban dolgozókat. Hozzátette: ma már az egész ország területéről érkeznek a rendezvényre.
Dr. Horváth Sándor beszédében elmondta, hogy a nehéz időkben örömteli esemény, hogy ismét együtt lehetünk. Hangsúlyozta, hogy a Libafesztivál ennek az alföldi vidéknek a hízott liba előállításából alakult ki, ami ma már hungarikum. E területen Magyarország világelsőnek számít, az Integrál Zrt. kiskunfélegyházi feldolgozó üzeme pedig a világon a legnagyobb. Hozzátette: a mostani remek programokkal a szellemi gyarapodást segíthetjük, miközben a testünket kiváló libaételeket tápláljuk. A vezérigazgató elismerését fejezte ki a Móra Ferenc Művelődési Központ munkatársainak a fantasztikus szervezésért, és reményét fejezte ki, hogy még sok-sok éven át együtt ünnepelhetünk a libafesztivál alkalmával.
Dr. Simicskó István visszaemlékezett a politikában eltöltött 32 évére, amely alatt harmadszor jár Kiskunfélegyházán. Mint mondta, úgy döntött, hogy csak olyan helyre látogat már el, ahová érdemes, ahol jó közösség van, és ahol jól érzi magát. Kiskunfélegyházán mindig szeretettel fogadták és egy jó közösséget talált. Hangsúlyozta, hogy fontosak ezek az események azért is, mert erősítik az együvé tartozást, az identitástudatot. Ez ma a kihívás, és ebben áll a Libafesztivál jelentősége is, hogy helyi közösségek nemzeti értékeket ápoljanak, erősítsék hagyományaikat.
– Az ilyen rendezvények hozzásegítenek minket ahhoz, hogy erős hittel, erős lendülettel, erős önazonosság tudattal és közösségi érzéssel induljunk neki a holnapnak is – mondta végül.
Lezsák Sándor emlékeztetett mindenkit arra, hogy a bennünk munkálkodó feszültség nem biztos, hogy egy ilyen fesztivállal megoldódik, de alkalmat ad arra, hogy egy kis frissítő erőként segítsen minket. Ami ezen a területen történik, az példamutató és egyedülálló. Ezt nem tudja tönkretenni sem a háború, sem a migránskérdés, de az energiaválság sem. Az elmúlt időszakban is számos leküzdhetetlen akadályon túl lettünk, amihez viszont olyan közösség kellett, ami Kiskunfélegyházán is van. Hangsúlyozta, hogy nem csak arra kell, hogy készen álljunk, ha valami még rosszabb történik, hanem legyünk készen a kedvező fordulatokra is. így készül egy ilyen Libafesztivál is: játékkal, vidámsággal, finom falatokkal, jókedvvel.
A beszédek után Mezker Krisztina, a Mezőtúri Lokálpatrióta Egyesület tagja megnyitotta Elek Timi mezőtúri szőnyegtervező, szőnyegszövő Hold fonja, Nap szövi című kiállítását. Megtudtuk tőle, hogy hazánkban az első perzsaszőnyeget Mezőtúron szőtték. Az alkotóról elmondta, hogy nagyon régi ismeretség az övék. Arra kérte a jelenlévőket, hogy amikor a szőnyegekre tekintenek, akkor a művész mellett lássák az édesanyát, a testvért, lányt, a feleséget és a lelket is, amit a munkáiba beleszőtt.
Elek Timi alkotó megköszönte a meghívást és elmondta, hogy ő már harmadik generációs szövő, aki az édesanyjától tanulta a mesterséget, aki pedig a nagymamájától sajátította el a tudást. Sok olyan fonalat használ, amit még az édesanyja gombolyított, ennek okán pedig az ő keze is benne van az alkotásokban. Hozzátette: szívesen fogad bárkit Mezőtúron, ahol lehetősége nyílik egy olyan műhelyt létrehozni, ahol több szövőszék van, hiszen ez a tudás mindenkinek jár.
A műsor során énekkel közreműködött Pázmándi Judit.
A kiállítás szeptember 28-áig látogatható.
Fotó: Fantoly Márton
