Jelentős termésveszteséggel számolnak a szőlőtermesztők
Borítókép: Megkezdődött a szőlőszüret a Frittmann pincészet birtokán
Fotó: Mirkó István
Összességében 20–30 százalékos termésveszteséggel számolnak idén a homoki szőlőtermesztők. Szerencsésnek mondhatják magukat azok a gazdák, akik egyáltalán tudtak szüretelni. Dél-Pest megyében, egyes gazdaságokban sok kicsi fürt apró szemekkel jelzi a tőkéken: a nyárelőn bőségesnek mutatkozó termést elsorvasztotta a vízhiány. A friss fogyasztásra termesztett csemegeszőlőt idén csakis öntözéssel lehetett jó minőségben piacra vinni. Az augusztus második felében lehullott 10–20 milliméter csapadék alig javított valamit a talajok vízháztartásán.
– Eladásra szántuk a borszőlőnket, de a vásárból idén nem lesz semmi. Jóformán alig tudtunk valami keveset szüretelni. Ami összejött, magunk dolgozzuk fel házibornak. Zöld veltelini a miénk, ez a fajta sajnos érzékeny a vízhiányra. Az Alpokalja szőlője, de sok-sok évtizeden át nem volt gond vele, az alföldi klímán is jól termett. Úgy tűnik, az éghajlatváltozás kiküszöböli a vidékünkről – beszélt tapasztalatairól a megyei hírportálnak Karikó Imre Nagykőrösön, Tázerdő-dűlői szőlőskertjében.
Dél-Pest megyében a termesztők szerint a már régen meghonosított fajtáktól remélhető, hogy átvészelik az ideihez hasonló nyári időjárást. Az aszályos környezetben szemmel láthatóan elkülönülnek a fajták: például a pozsonyi fehér, a kadarka, a kövidinka, az ezerjó vagy a rizlingfélék kisebb hozammal ugyan, de átvészelték a szárazságot. Mélyen gyökerezők, s ezt a tulajdonságukat értékelték a hajdan honosító szőlőtermesztők is.
A csapadékosabb éghajtatú tájakról később idetelepített fajtákról azonban néhol majd csak jövőre derül ki, elviselték-e jelentősebb károsodás nélkül a tartós vízhiányt.
A kistérség szőlőhegyein napjainkban a jelentősebb ültetvénynek számító Irsai Olivér, cserszegi fűszeres, bianka fajták a körülményekhez képest jó minőségű fürtöket ígértek. Az utóbbi két szőlő bogyói 18–20 százalékos mustfokot mutattak a szüret előtt.
