Titkok a levéltárból – Mészáros Sándor munkái városunkban
Kiskunfélegyházán négy építkezés köthető a nevéhez, egyről pedig feltételezhető, hogy a tervezője volt. Először 1910-ben járhatott városunkban, amikor Molnár Jakus gyógyszerész házát tervezte meg. A korabeli Oskola utca 12. szám alatti épületet jelentősen átalakította, a háromszobás polgárház tornáca tágas előszobává, a hátsó traktus magtára pedig gyermekszobává vált tervei alapján. A tervrajzot Csongrádon, 1910. augusztus 1-jén írta alá, az építési kérvényt augusztus 8-án nyújtották be. A ház új homlokzatot is kapott: egyszerűsített, geometrikus formái a késő szecesszió parasztpolgári környezetben meghonosodott variánsának tekinthetők. A homlokzatdíszeket vakolatból képezték ki, ezek közé négyszögletesített, stilizált jón fejezetek is tartoznak. A nagyfokú stílusbeli hasonlóság miatt feltételezhető, hogy Mészáros volt a tervezője a Szegedi út 9. szám alatti épületnek is, amelynek neobarokkos formájú padlásszellőzői arra utalnak, hogy itt szintén egy korábban álló épület szecessziós újjáalakításáról lehet szó.
Mészáros többi munkája 1914-ben épült meg. 1913. szeptember 21-én írta alá azt a tervrajzot, amelyet Grünbaum Dávid kereskedő számára készített. A neoreneszánsz épület metszett sarkán üzlethelyiségek nyíltak, az épület ma is áll az Attila és Halasi út sarkán, a Halasi út 11. szám alatt. 1914. január 20-án szignózta Ipacs András fényképész műtermének szecessziós tervrajzát, amely cégérszerű oromzattal hirdette a kicsiny épület feladatát. Ezt a kis műtermet később lebontották.
Az 1913-ban felépült Szent János-téri mozi bérlője a csongrádi születésű Fekete Mihály színművész lett, aki Mészárossal terveztette meg a mozi belső átalakítását. A tervet az építész Félegyházán, 1914. május 20-án írta alá. Ekkor távolították el az előtérből a pénztárat és tűzvédelmi szempontból kifogás alá eső karzatlépcsőket. A mozi bejárata a szomszédos éttermi részekbe került, amely alig egy év működés után szűnt meg. A munkálatokkal július végére elkészültek, a mozi azonban a kitörő világháború miatt csak rövid ideig működött. Fekete maga is bevonult, aki a vetítéseket maga konferálta, noha ekkoriban színészként Kolozsvárra szólt a szerződése.
Mészáros Sándor nem a félegyházi városkép legfontosabb emlékeit hozta létre, de jelenléte rávilágít azokra az aktív építőipari kapcsolatokra, amelyek át- és átszőtték a dualizmus korabeli Alföldet, és kialakították az itteni szecessziós építészet egységességét. Régiónk ezzel egy egységes szecessziós képpel került fel Európa térképére.
Brunner Attila
