Jól szólítani meg a gyerekeket – Móra-udvar 2022
Falvay Károly néptánckutató-táncos-koreográfus egyenesen praktikus szempontokra utal, amikor ugyanerről így fogalmaz: „Hagyományaink annyit érnek, amennyit gyermekeink fejlődéséhez, azaz a holnap számára nyújtanak.” Nem véletlen, hogy mindkét közelítés közös eleme a múlt értékeinek folyamatos jelenné tétele és a mindenkori jelenben történő (újra)értelmezése mellett az újabb nemzedékek bekapcsolása ebbe az értelmezési folyamatba.
A Móra Ferenc Társaság – céljai meghatározásával, a gyerekekre fókuszálva – születése pillanatától keresi azokat a lehetőségeket, amelyekkel a leghatékonyabb módon teheti a fiatal generációkat a Móra-hagyomány működésének aktív részeseivé. Mert jól érzékelte már alakulása idején: korunk gyors változásai változást követelnek a hagyományok tanulásában is.
A gyerekeket a saját nyelvükön kell megszólítani, közvetítőként alkalmazva azt a kultúrát, amelynek ők sokkal inkább használói, mint az idősebb generációk; olyan helyzeteket kínálni számukra, amelyek az élményalapú tanulás lehetőségeit nyújthatják, megtalálni azokat a kapcsolódási pontokat a régi történetekkel, amelyek személyes érintettségükre döbbenthetnek rá, építeni kreativitás-, interaktivitás-igényükre és színes képzelőerejükre, hogy végső célként valóban felébredjen bennük a természetes kíváncsiság az író és életműve iránt.
Ennek a célnak és szemléletmódnak a szem előtt tartásával szervezte meg másodszor a Móra Ferenc Társaság a Móra Ferenc Közművelődési Egyesülettel, a Kiskun Múzeummal, a Móra Ferenc Művelődési Központtal és a Petőfi Sándor Városi Könyvtárral szorosan együttműködve a Móra-udvar – Mesekert című egész napos családi rendezvényét, szeptember 10-én.
Számos tradicionális és újszerű program gondoskodott arról, hogy a gyerekek figyelmét az élő Móra-kultuszra irányítsa, érzékenységüket fokozza a város értékes irodalmi öröksége iránt. A Petőfi-téren interaktív foglalkozások, Móra-adaptációk, különböző műfajú előadások, a „Csorbóka Könyvkereskedés”-ben játékos feladatok, kirakók, lekváros kalafantyúkóstoló, a könyvtár területén mese- és kézműves foglalkozások adtak lehetőséget a gyerekeknek az élményalapú ismeretszerzésre.
A múzeum munkatársainak vezetésével városi sétára indulhattak az érdeklődők Móra Ferenc nyomában, élete olyan fontos helyszíneit érintve, amelyek puszta látványa, tárgyainak, ereklyéinek érintése – a figyelem szakszerű irányítása mellett – a legtermészetesebb módon segítheti elő a hagyomány elemeivel történő érzelmi azonosulást. Mert itt sokkal többről van szó, mint utcákról, épületekről, képekről, kiállított tárgyakról. Nem csak a rácsodálkozás örömét, az érdeklődés felébredésének esélyét jelenthetik a bennük, előttük, általuk megtapasztaltak, segíthetnek abban is, hogy az olvasmányélmények világa megteremtődjön a gyermeki képzeletben – nagyban megkönnyítve ezzel a megértéshez vezető utat.
Messzemenőleg egyet lehet érteni Fenyő D. Györggyel, aki kultusz- és tanításkérdését vizsgálva mondja: „Ha a kultusz ilyen gesztusait megismertetjük tanítványainkkal, akkor az őket körülvevő teret is tartalmakkal töltjük fel. A kulturálisan tartalmas tér egyúttal az őket körülvevő világ olvasását, így az őket körülvevő tér értését is eredményezi. Hogy ennek a kulturális emlékezet és a tradíciók tisztelete, mi több, a kötődés megteremtése szempontjából mekkora jelentősége van, talán nem is lehet pátosz nélkül megfogalmazni.” Erre a közelítésre mutatott példákat a 2022-es kiskunfélegyházi Móra-udvar is.
Dr. Luchmann Zsuzsanna
