Titkok a levéltárból – Kárpátaljai testvérközségeink
A Magyar Városok Országos Szövetsége ezután azzal a kéréssel fordult Kiskunfélegyháza képviselő-testületéhez, hogy város is lépjen be a visszacsatolt területrészek és az anyaország közti kapcsolatok megerősítését és szorosabbá tételét célzó testvérvárosi akcióba. A visszacsatolt területen lévő kis létszámú kisközségeket ilyen célból körzetekre osztották. Félegyházának egy, összesen 5695 főt számláló, főleg ruszinok által lakott, hat községből álló körzettel való kapcsolatfelvételt ajánlották. A város vezetősége 1939. június 6-án úgy döntött, hogy testvértelepüléseivé fogadja a kárpátaljai Uzsok, Hajasd, Tiha, Határszög, Szuhapatak és Ligetes községeket. A polgármester megbízást kapott, hogy egy városi főtisztviselővel együtt látogassa meg a kistelepüléseket, vigye el Félegyháza lakóinak testvéri üdvözletét, tanulmányozza az ottani körülményeket, majd a szerzett tapasztalatok függvényében a szükségesnek ítélt támogatást társadalmi úton szervezze meg.
Az első támogató akcióra nem is kellett sokat várni. Június végén már felhívás jelent meg a helyi újságban, amely arra kérte a város lakosságát, hogy minél többen vegyenek részt a hat testvérközségből érkező ruszin gyermekek ingyenes nyaraltatásában. A félegyháziak nem tétlenkedtek, több mint 50 kárpátaljai kisgyerek élvezhette öt hétig az alföldi vendégszeretetet. A kis nyaralók a hazafelé tartó vonatúton alig tudták magukkal vinni az ajándékba kapott ruhákat, játékokat. A városnak csak a kedvezményes utazási költségeket kellett állnia, a gyerekek élelmezéséről, szállásáról, ellátásáról a jószívű helyi polgárok gondoskodtak.
Később Félegyháza pénzbeli támogatással segített egy tűzkárt szenvedett hajasdi családot. A testvértelepülések 1939 decemberében egy vagon karácsonyfának való fenyőt küldtek ingyen városunkba. Az elöljáróság értékesítette a fákat, a befolyt összegből pedig ajándékokat, tartós élelmiszert vásárolt, szeretetcsomagokat állított össze, amelyeket Kárpátaljára küldtek. Mikor 1940 őszén a visszacsatolt területeken is megnyíltak a magyar nyelvű elemi iskolák, Félegyháza tankönyveket juttatott el a testvértelepülésekre. Hajasd jelezte, hogy szívesen látna félegyházi tanítót vagy tanítónőt a községben.
Tervek születtek a további együttműködési lehetőségekről is. Felmerült, hogy a nyári idénymunkákra a testvértelepülések lakói közül fogadnak fel mezőgazdasági munkásokat, cselédeket. Az Ipartestület arra kérte a helyi iparosokat, hogy – minden ellátási és oktatási költséget viselve – vegyenek magukhoz kárpátaljai fiatalokat tanoncnak.
A gyümölcsöző együttműködésnek a II. világháború vetett véget. Kárpátalját 1944 őszén elfoglalták a szovjet csapatok, a terület 1945 nyarától hivatalosan is a Szovjetunió része lett. Félegyháza korábbi hat testvértelepülése ma közigazgatásilag Ukrajna nagybereznai járásába tartozik.
Ónodi Márta
