Titkok a levéltárból – Kiskunfélegyháza 200 éves ünnepsége 1943-ban
Ehhez a dátumhoz kapcsolódóan ünnepelte meg Kiskunfélegyháza 1943-ban a betelepülés 200. jubileumát. A II. világháború rányomta bélyegét a rendezvényre. Nem tartottak többnapos, idegenforgalmi látványosságokkal tarkított ünnepségsorozatot, a város csak szerényebb, csöndesebb, ugyanakkor bensőségesebb formában emlékezett meg a jeles eseményről.
1943. június 3-án, áldozócsütörtökön reggel a Hősök-szobrának megkoszorúzásával kezdődött az ünnepség. Ezt követően a Szent János-téren, az egykori kis fatemplom helyén felállított szabadtéri oltárnál 9 órakor ünnepi szentmisét celebrált dr. Pétery József váci megyéspüspök a kivonult katonaság, iskolások és a több ezer hívő előtt. A mise keretében Rozsnyai Béla polgármester az oltár előtt letérdelve elmondta a saját maga által megfogalmazott imádságát, amelyben hálát adott Istennek a város elmúlt két évszázadáért, és amellyel a települést – benne az egyéneket, a családokat és az intézményeket – Jézus Szentséges Szívének oltalmába ajánlotta. Mind a misét, mind az azt követő, a városháza dísztermében megtartott ünnepi közgyűlést hangosítóberendezés segítségével hallgathatták a távolabb állók is.
A díszközgyűlésen a polgármester egy, az ősök emléke előtt tisztelgő, művészien kiállított okiratot adott át annak a négytagú küldöttségnek, amely Jászfényszaru üdvözletét hozta. Ezután Kanizsai Nagy Imre városi műszaki tanácsnok és Mezősi Károly tanítóképzőintézeti igazgató tartott előadást a város múltjáról, történelméről és fejlődéséről. Ezt követően a meghívott vendégek közül néhányan – a váci püspök, Endre László alispán, a szomszédos települések képviselői – meleg szavakkal köszöntötték a jubiláló Félegyházát. A Korona Étteremben közös ebéd zárta a rendezvényt. Délután a középiskolások sportpályára tervezett tornabemutatóját sajnos elmosta az eső, de az esti, a Korona Szálló nagytermében megtartott hangverseny nagy sikert aratott. Itt a leventezenekar mellett a különböző iskolák – Constantinum Leánynevelő Intézet, Tanítóképző, Reálgimnázium, Polgári Fiúiskola – énekkarai léptek fel. A műsorban Móra Ferenc és Petőfi Sándor költeményei is helyet kaptak.
Az 1943. évi ünnepség külső látványosságai tekintetében nem vehette fel a versenyt a korábbi Kiskun Napok rendezvényeivel, de ez nem is lehetett, nem is volt cél a világháború árnyékában. A komoly, befelé forduló, vallási jellegű, kisebb költségvetésű megemlékezés jobban tükrözte a lakosság aktuális lelkiállapotát is.
Ónodi Márta
