Ezért lesz Bács-Kiskun is nyertese a vasútfejlesztésnek
Mint elmondta, Magyarországon egy négyzetkilométerre 20,5 méter gyorsforgalmi út jut, amivel Európában – meghaladva többek között Németországot és Ausztriát is – a top 5-be, világviszonylatban pedig a top 10-be tartozunk. – Ugyanakkor szakmai körben ismert az úgynevezett Los Angeles-effektus: ha kétszer nyolcsávos autópályát építünk, akkor kétszer nyolc sávon lesz dugó, vagyis nem ez a jövő, szükség van a vasúti reneszánszra – tette hozzá a szakértő.
Firbás György hangsúlyozta: nemcsak Szerbia és Magyarország, hanem az egész Európai Unió érdekét is szolgálja, hogy a Budapest–Belgrád vasútvonal megújuljon, hiszen ez része annak a korridornak, amely a görög és montenegrói kikötőket összeköti a Baltikummal. A személyközlekedés felgyorsulásával, a közúti teherforgalom átirányításával és a logisztikai lehetőségek kihasználásával Magyarország, és ezen belül Bács-Kiskun megyei is nyertese lesz a beruházásnak – írta weboldalán a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat.
A vasúti reneszánszt jelezi – amint arról Oszter Vilmos, a Közlekedésfejlesztési Kutatóközpont munkatársa beszélt –, hogy a régió más vasútvonalain is komoly vasútfejlesztések történnek. Például az Arad–Békéscsaba vonalon vagy éppen Horvátországban. Ezek a korridorok erősíthetik és szükség esetén tehermentesíthetik egymást. A konferencián szerb részről Milan Vučinić mutatta be a felújítás alatt álló vasútvonal mentén működő, illetve tervezett szerbiai logisztikai központokat. Mint mondta, már jelenleg is érezni a beruházás gazdaságélénkítő hatását.
A konferencia az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósult meg a Interreg-IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében.
A témáról bővebben a Bács Megyeháza decemberi számában olvashatnak majd.
