Avarégetés helyett inkább készítsünk süntanyát
Borítókép: Facebook – Jókai-kert Természetvédelmi Terület
A süntanya kialakításához elég, ha száraz levelekből, ágnyesedékből, kisebb-nagyobb gallyakból a kert egy védettebb, zártabb részén kupacot rakunk. Nagyon fontos, hogy a kertben összegyűjtött, jó ideje ott álló levélkupacokat ne égessük el. A sünök nem tudnak kimenekülni a lángokból, ugyanis, ha veszélyt éreznek, rögtön összegömbölyödnek és mozdulatlanná válnak, így elevenen megsülnének tűzben.
A növényi hulladék települési égetése amúgy is tilos, de az avar rendszeres égetésével kertünket is megfosztjuk az értékes tápanyag-visszapótlástól.
Az ősz másik kihívása a sünök számára a téli nyugalmi időszakra való felkészülés. Ezek az állatok ugyanis késő ősztől kora tavaszig téli álmot alszanak, nem is annyira a hideg, hanem inkább a táplálék szűkössége miatt. A télre való felkészülés jegyében ilyenkor annyit esznek, amennyit csak tudnak, hogy elegendő tartalékot halmozzanak fel a szervezetükben a téli álom időszakára. November elejére legalább 350-400 grammot kell nyomniuk az állatoknak, ha ezt nem érik el, akkor mindenképpen érdemes segíteni nekik.
A házilagos „sünmentést” azonban senkinek sem javasolják a szakemberek. Ráadásul a Magyarországon honos sün természetvédelmi oltalom alatt áll, így otthoni tartása még akkor is a jogszabályokba ütközik, ha az a legjobb szándékból történik. A szakemberek így azt javasolják, hogy a segítségre szoruló állatokat inkább az állatkert bemutató mentőközpontjába, a „Sünispotályba” vigyék be.
Fotó: Adobe Stock
Ha sünt szeretnénk látni a kertünkben, szürkület után érdemes meglesni őket, ekkor indulnak ugyanis zsákmányszerző útra. Októberben még találkozhatunk velük, hamarosan azonban nyugovóra térnek, és legközelebb tavasszal láthatjuk őket. Segítsünk nekik, hogy a téli hónapokat zavartalan nyugalomban tölthessék – írta cikkében a Turista Magazin.
