A Petőfi-kultusz ápolásáról tanácskoztak
Képgaléria
Borítókép és további fotók: Fantoly Márton
– A találkozón nem a Petőfihez kapcsolódó új kutatási eredményeket mutatják be az előadók, hanem a költő kultuszát, annak ápolását járják körbe. Azt szeretnénk mélyebben is megmutatni a résztvevőknek, hogyan ápoljuk ma Petőfi kultuszát és mi az, amit tovább kell adnunk a jövő nemzedéknek – fogalmazott Mészáros Márta, a Kiskun Múzeum igazgatója. Elmondta: egy összetett előadói kört szólítottak meg, a Bács-Kiskun megyei Petőfi-emlékhelyek képviselői mellett olyan szakembereket és művészeket, akik a jelenkorban ápolják és adják tovább saját eszközeikkel Petőfi példaképét.
– Az egyik előadó Kis-Tóth Zalán, a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója a közelmúltban készített a Petőfi-emlékhelyeket bejárva egy riportfilmet, megszólítva az emlékhelyek kutatóit, kultuszápolóit. Az előadók között drámapedagógus, történelemtanár, muzeológusok, levéltárosok is szerepelnek. Az ő példájukat és dilemmáikat szeretnénk megmutatni arról, hogyan is ápoljuk ebben a kiemelt emlékévben a költő kultuszát – tette hozzá.
Számos programmal emlékezik Félegyháza
A rendezvény megnyitóján Balla László alpolgármester elmondta: Petőfi kultuszának ápolása mindig is szívügye volt a félegyháziaknak. A költő születésének kerek évfordulóit mindig méltó módon ünnepelte a város.
– 200 éve született a géniusz, azóta sokat változott a világ, a haza és a szülőföldje is. Ezen az időutazáson az emlékév rendezvényeivel átélhetjük nemzetünk elmúlt két évszázadának viharos és felemelő eseményeit. Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára készül az ország, a megye és városunk is – fogalmazott az alpolgármester, majd hozzátette: Kiskunfélegyházán már 2020-ban megkezdték a felkészülést a Petőfi-emlékévek programjaira annak érdekében, hogy méltó módon tiszteleghessen a város Petőfi előtt. Az emlékbizottság kidolgozta a két évre szóló programtervét, amelynek nyitányaként idén szeptemberben mutatták be a János Vitéz című táncjátékot. Ezt követően Petőfi-emléktúrával folytatódtak az események a városi könyvtár szervezésében. Október 27-én nagyszabású, koszorúzással egybekötött ünnepséggel emlékeznek arra a 100 évvel ezelőtti eseményre, amikor Köllő Miklós Petőfi-szobra Kiskunfélegyházára került és ünnepélyesen felavatták. November 12-én pedig Bács-Kiskun megye Petőfi-emlékhelyeinek általános iskolásai találkoznak Félegyházán, hogy 10 perces videófilmjeiken keresztül ismertessék településük Petőfi-kultuszát, emlékeit. Mindemellett a város albumban jelenteti meg Bodor Miklós grafikusművész azon Petőfi-grafikáit, amelyeket az Alföldön és a Felvidéken készített. Hangsúlyozta: jövőre tovább folytatódnak a valamennyi korosztályt megmozgató programok a megye középiskolásainak diáktalálkozójával és a Szülőföldemen című főtéri rendezvénysorozattal. Az Ótemplom kertjében pedig felavatják Lu Hszün, a modern kínai irodalom atyjának domborművét, ezzel folytatva a Petőfi-fordítók oszlopsorát.
Tények és érzelmek
A rendezvény első előadójaként Kispálné dr. Lucza Ilona, az Országos Petőfi Sándor Társaság elnöke elevenítette fel a Petőfi-kultusz változását és jelenlegi helyzetét. Elmondta: a költőnek már életében többleterőt tulajdonítottak, de csak halála után több mint 25 évvel alakult meg a kultuszápolás zászlóshajója, a Petőfi Társaság, amely azóta is elősegíti és támogatja a Petőfi hagyományok, emlékek ápolását, a költővel kapcsolatos évfordulók megünneplését. – Napjainkra jelentősen megváltozott a kultuszápolás formája. A mai fiatalokat már nagyon nehéz megszólítani koszorúzási vagy szoboravatási megemlékezésekkel. Ma már keverednek a hagyományos és újfajta rendezvények a kultuszápolásban, koncertekkel, fesztiválokkal, utazóbusszal emlékezünk a költőre – tette hozzá.
Ezt követően dr. Filus Erika igazgató a 2021-ben történelmi emlékhellyé nyilvánított kiskőrösi Petőfi Szülőházról és Emlékmúzeumról beszélt, részletesen is kitérve a szülőház felújítására. Hangsúlyozta: a 200 évvel ezelőtt született költőről ma is érdemes megemlékezni, ebben jelentős szerepet vállal Kiskőrös, ahol kiemelten fontos a Petőfi-kultusz ápolása. A városban 1861-ben avatták fel az első köztéri Petőfi-szobrot, a költő szülőházát pedig 1880-ban nyitották meg a nagyközönség előtt. A település olyan különlegességekkel is büszkélkedik, mint az országban egyedülálló egészalakos Szendrey Júlia szobor és a világon egyedülálló Petőfi Műfordítói Szoborpark. Előadásából az is kiderült, hogy a város az emlékévre két új kiállítással is készült, a Költőnek szült anyám tárlat a szülőházban, a Petőfi rövid alkotói időszakát bemutató 7 év című kiállítás az emlékházban várja a látogatókat.
Épített és szellemi örökség
Török László Dafti drámapedagógus, magyartanár a szabadszállási és szalkszentmártoni Petőfi-kultuszt ismertette pedagógus szemszögből. – A kultusz ereje nem a falakban, tárgyakban van, hanem a kultuszt ápoló emberek lelkében, de vajon kötelesség vagy lehetőség a kultusz ápolása – vetette fel a kérdést, majd életútjából felidézte a költőhöz kapcsolódó emlékeit, a szabadszállási és szalkszentmártoni emlékhelyek felvillantásával.
Dr. Gyenesi József a Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára igazgatója levéltári nézőpontból beszélt a költő helyi kultuszáról. Mészáros Szilvia közművelődési szakember a Szalkszentmártonban található Petőfi-emlékhelyeket mutatta be. A délelőtti programot Kis-Tóth Zalán, a Színház- és Filmművészeti Egyetem dokumentumfilm-rendezőhallgatója zárta, aki Petőfiről szubjektíven, objektívvel címmel tartott előadást. A budapesti Színház- és Színművészeti Egyetem dokumentumfilm-rendező hallgatója előadását egy filmvetítéssel kezdte, amiben azokat a szakembereket szólaltatta meg, akiknek munkássága szorosan összefügg Petőfi Sándor költő, szabadságharcos kultuszával. – A szülőhely vita a mai napig nem csitult, mivel nehéz a valós történelmi tényeket tisztázni. Ezért gondoltam, hogy elkészítek egy olyan oknyomozó filmet, aminek célja az volt, hogy emléket állítson az utókor számára érvekkel, ellenérvekkel és már bizonyított tényekkel – fogalmazott az előadó.
Az élő költészet
Tóth Péter Lóránt kunszentmiklósi tanár, versvándor, öblös, a teret betöltő hangjával Reményik Sándor Lámpagyújtogató versét szavalta el beszéde nyitányaként, arra felhívva a figyelmet, hogy a versekkel a lelket lehet ápolni. A művészetek ismeretével közelebb kerülhetünk a nehézségek megoldásához, az érzelmeink kinyilvánításához. Úgy gondolja, hogy a Petőfi kultusz ápolásával átörökíthetjük a fiatalok számára a szabadság, a küzdés vágyát.
– Petőfi által élő a költészet. Ő az a költő, akinek szavait minden korosztály megért és magáénak érezhet. Az ifjúság és a szabadság megtestesítője. Mi a titka? – tette fel a kérdést. A titok maga Petőfi! – érkezett meg a válasz: a verseivel, írásaival lehozta magát a Parnasszusról, vagyis a múzsák hegyéről. Maradandót alkotott, ami a XXI. században is megállja a helyét.
Dunavecse himnusza
Vörös Sándor Dunavecse polgármestere a következő szavakkal kezdte előadását: – Petőfi kultusz nincs, ha nem létezik hozzá szentély, személyiség, legenda. Tudjuk, hogy egy dunavecsei fa lombjának árnyékában – ezt Petőfi fának hívtuk, aminek helyén ma a kopjafa áll – írta alá a költő először a versét, mint Petőfi Sándor. Ez a Távolból című költeménye volt. Azóta ez Dunavecse himnusza. Igen, nekünk himnuszunk is van, amit a legfiatalabbaktól a legidősebbekig mindenki szaval rendezvényeinken, ünnepségeinken. Minden évszaknak megvan a saját eseménye: márciusban Petőfi-versmondó versenyt rendezünk minden korosztály számára, majd fáklyás felvonulással tisztelgünk a kultusza előtt. Ősszel a település kopjafájánál közösen elszavaljuk a Szeptember végén című művet és a téli megemlékezés a legnagyobb szabású, amikor a költő születésnapjára emlékezünk szilveszter éjjelén. Ekkor a mészárszéknél találkozunk és megkoszorúzzuk az emlékhelyet. Hiszem, hogy mi aktívan ápoljuk a hagyományokat. Településünkön baráti- és népdalkör is működik. Ezekbe igyekszünk a fiatalokat is bevonni, amihez kicsi rásegítés mindig kell.
A reformer
Hajagos Csaba, a Kecskeméti Katona József Múzeum osztályvezetője szerint Petőfi egy reformer volt. Ma is komoly üzenete van munkásságának. Ez előtt szerettek volna tisztelegni a Petőfi 200 emlékévhez kapcsolódva. Létrehoztak egy olyan honlapot, ahol a költőhöz kötődő gasztrokultúrát, szabadidős tevékenységeket, irodalmi értékeket fogyaszthatóvá tesznek mindenki számára. Ehhez a kezdeményezéshez csatlakozott a soltvadkerti Szent Korona Cukrászda, akik elkészítették a Pilvax szeletet. Ez egy kávélikőrös, sóskaramellás finomság. A Kiskunsági Nemzeti Park munkatársai Bács-Kiskun megye vadregényes tájaira túrákat szerveznek, amit összekötnek a térségre jellemző gasztronómiai különlegességek bemutatásával. Ismeretterjesztő filmeket gyártanak és sugároznak a különböző televíziós társaságok bevonásával, amikkel a fiatalokat szeretnék közelebb vinni a költészet remekeihez. Valamint, az erdélyi No Sugar zenekar elkészítette nekik A hegyek közt versfeldolgozását, ami egy igazán dallamos, fülbemászó remekmű lett.
Beszédes tények
Mészáros Márta a történelmi tények, helyszínek ismertetésével közérthetőbbé tette a Petőfit övező szóbeszédeket. Ez a bizonytalanság nem csak Félegyházát érinti, ugyanúgy még számos legendaőrző helyet. Ennek ékes bizonyítéka a számos emlékhely, szobor, amik a szabadságharcos rövid, de eseményekben gazdag életéhez köthetők. Például a Petőfi-ház, aminek ma álló épülete nem az, ahol a Petőfi családja élt eredetileg. A mai Petőfi-emlékhelyet az 1850-es évek elején emelték. Ezen az épületen kapott helyett Reményi Ede hegedűművész által finanszírozott emléktábla, amit 1861-ben készítettek, de a politikai viszonyok miatt csak 1867-ben, a kiegyezés után helyeztek el a külső falra. Azóta itt tartják a Petőfi- ünnepségeket, megemlékezéseket. A város főterén álló szobrot 1922 októberében avatták fel.
Gajzer Erzsébet, Veres Borbála
