Gyűlnek a szavazatok a Prima-díj oldalán
A kategóriagyőztesek valamennyien részt vesznek az október 7-én indult közönségszavazáson, amelynek tétje az 500 ezer forint értékű Prima Közönségdíj. A szavazás során bárki kifejezheti szimpátiáját és a primadij.hu oldalra kattintva kiválaszthatja kedvencét. A rendszer eszközönként napi 1 szavazatot engedélyez, amely a szavazás lezárásáig minden nap megismételhető – számolt be a keol.hu.
Ők lettek a kategóriagyőztesek
Magyar irodalom: Dr. Turai Laura, irodalomkutató, költő, Kecskemét
Kecskeméten született, a Kodály Iskolában érettségizett. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen francia-magyar szakos bölcsészként diplomázott, majd 2013-ban az egyetem doktori iskolájában summa cum laude minősítéssel PhD-fokozatot szerzett irodalom- és kultúratudományból. Kutatási területe Pilinszky János és Simone Weil hatástörténete. Doktori tanulmányaival párhuzamosan belgiumi ösztöndíjjal a Leuveni Katolikus Egyetemen (UCL) francia irodalomkutatói diplomát szerzett. Külföldi és hazai irodalomtudományi konferenciák előadója, publikációi megtalálhatók szakfolyóiratokban, tanulmánykötetekben.
Költőként 2006 óta publikál országos irodalmi folyóiratokban és antológiákban, első kötete a Magyar Írószövetség gondozásában Mágnesangyal címen jelent meg. Második kötete Angelo Minuti szobrászművésszel közösen 2018-ban látott napvilágot Kecskeméten. Turczi István és Reményi József Tamás „újhullámos antológiájának" (Használati utasítás) egyik szerzőjeként mutatkozott be, majd 2009-től több alkalommal szerepel az Év versei országos antológiában és a Versmaratonon. 2018-ban beválasztották A századelő költészete című nagyszabású kötet szerzői közé. 2021 óta a Kecskeméti Lapok munkatársaként a megyei tehetséggondozó irodalmi rovat vezetője. Jelenleg harmadik verseskötetén dolgozik, férjével és négy kisfiával Kecskeméten él.
Költészetéről Dobozi Eszter így fogalmaz a könyv fülszövegében: „Látomás lenni bármi áron" – ez az egyik kulcsmondata. Visszahelyezi a költői képet abba a pozícióba, amely megillette a költészet történetének leggazdagabb korszakaiban. Át- és újra értelmezi az ezeréves toposzt, máskor a köznyelvi metaforából is képes új jelentéseket kibontani. Kötetében rendkívül magas szenvedély izzik. Feltűnően sok fény árad soraiban. (...) Líraiatlan és költészetellenes korunkban minden ízében lírai költészettel mutatkozik be."
Magyar színház-, film- és táncművészet: Apró Ernő, bábszínész, Kecskemét
– 1967 óta a színházról szól az életem. 1973-ig Szabadkán a Népszínházban, majd utána 1992-ig a Gyermekszínházban dolgoztam. Itt ismerkedtem meg és lettem jóban a bábozással. Annyira jóban, hogy tudtam: ez az, amit én csinálni akarok! Azóta bábozok szeretettel, odaadással, alázattal. 1992-ben a győri Városi Bábszínházba szerződtem, de a 93/94-es évadot már Kecskeméten, a Ciróka Bábszínházban folytattam és itt is maradtam 28 éven keresztül. Szép és nagy feladatok találtak meg: a Farkas és Piroska, Gabi és a repülő nagypapa, a Csomótündér és sok más előadás.
2002-ben a Magyar Kultúra Napja alkalmából elismerő oklevelet kaptam Kecskemét kulturális életében végzett kiemelkedő és eredményes munkámért. 2011. március 15-én pedig Blattner Géza-díjat vehettem át a Nemzeti Erőforrás Minisztériumától. És ami fiatalon tart: unokáink, gyerekeink és a közönség szeretete.
Magyar képző- és iparművészet: B. Zeikfalvy Anna, grafikusművész, Kiskőrös
– 1949. augusztus 2-án születtem, Kemenesmagasin, értelmiségi családban. Édesapám orvos volt, de gyönyörűen akvarellezett és rajzolt. Feltételezem, hogy tőle örököltem a rajzolás szeretetét. A történelem viharai az Alföldre hozták a családot, így iskoláimat Kerekegyházán, Kecskeméten, majd Szegeden, Budapesten jártam. 1974 óta élek Kiskőrösön, itt tanítottam, még nyugdíj után a tavalyi évben is. A rajzolás, és a mélynyomtatás, a rézlemezen való dolgozás számomra egy a léttel. A teremtett világ tálcán kínálja a témát, amelyet alázattal és tisztelettel rajzolok. A mikrovilág az én világom, amely csendes, de mindig átfogó képet ad a makrolétről is. Tanítványaimnak is ezt adom át, hogy nagy-nagy szeretettel forduljanak a rajzolás felé. Nem törekszem arra, hogy kiállításokon vegyek részt, de ha meghívnak, tisztelettel elfogadom.
Magyar tudomány: Dr. Kelemen Edit, csecsemő- és gyermekgyógyász főorvos, Kecskemét
– Hivatásom gyakran állít megoldhatatlannak tűnő kihívások elé. Ami mindig segít nekem, az a szeretet. A szeretet az életfilozófiám része, olyan erő, ami nélkül szinte lehetetlen élni, létezni, gyógyítani, segíteni. Biztos támasz a hétköznapokban, hivatásom gyakorlásában.
Pályakezdőként a Bács-Kiskun Megyei Kórházban a legkisebbek gyógyítója lehettem. A kezdeti nehézségek ellenére az életet adó inkubátorok környezetében töltött egyre több idő csak megerősített abban, hogy ez az a szakterület, ahol céljaimat igazán megvalósíthatom. Azóta eltelt több mint 25 év, a Perinatális Intenzív Centrum és az Újszülött osztály vezetője lettem. Család- és gyermekközpontú szemléletemmel azonosulni tudó és akaró csapatot sikerült felépítenem, ami a koraszülött intenzív ellátás alapja. Nagyon büszke vagyok a kollégáimra, csapatom minden tagjára, akikkel közösen küzdünk aprócska hőseinkért a mindennapokban. Akik nélkül a közösen elért eredmények elképzelhetetlenek lennének.
A korszerű betegellátás érdekében 2013-ban életre hívtuk a Hírös Koraszülöttekért Közhasznú Alapítványt. Támogatóinknak köszönhetően eszközbeszerzésekkel, a műszerpark bővítésével, munkatársaim képzésének támogatásával segítjük a folyamatosan fejlődő betegellátást. A gyakran több hónapos ápolási idő lehetőséget teremtett arra, hogy segítségünkkel a hasonló sorsú családokból egymást támogató közösséget kovácsoljon. Az osztályunkon együtt gyógyuló családok között gyakran életre szóló barátságok szövődnek, amit jóleső érzéssel látunk.
Alapítványunk minden évben a Koraszülöttek Világnapja alkalmából találkozót szervez, ahol együtt örülünk a mi kis hőseinkkel, hiszen ők adnak nekünk erőt a mindennapokban.
Magyar oktatás és köznevelés: Virág Tiborné, középiskolai tanár, Érsekcsanád-Baja
– Virág Tiborné vagyok, a Bajai III. Béla Gimnázium matematika-kémia szakos tanára, immár három évtizede. Ezalatt a harminc év alatt lehetőségem volt több tudományos segédanyag és újszerű digitális tananyag kidolgozására, és tudományos laboratóriumokkal együttműködve szívügyemnek tartom a diákok környezettudatos nevelésének előtérbe helyezését. Pedagógusként azonban mégsem ezeket tartom tanári pályám legnagyobb sikereinek. Számomra nincs hálásabb feladat, mint felkelteni a gyerekek kíváncsiságát és „megfertőzve" természetes tudásvággyal, újító, innovatív gondolkodásra tanítani őket. Tanárként nemcsak a rám bízott fiatalok szellemi és szakmai, hanem a lelki fejlődéséért is felelős vagyok. Ennek igényét hoztam a családi környezetemből és ezt a példát láttam, tanultam egykori „bélás" diákként nagyszerű tanáraimtól.
Büszkeséggel tölt el, hogy tanítványaim jelentős sikereket érnek el kutató vegyészként, mérnökként, gyógyszerészként vagy kiváló orvosként, illetve az is, hogy évek, évtizedek múltán is ugyanazzal a bizalommal keresnek fel, mint diákkorukban és avatnak be felnőtt életük alakulásába. Hiszem, hogy a sikeres tanár-diák együttműködés alapja a kölcsönös bizalom, az egymáshoz fordulás, a szakmai és emberi példamutatás. Pedagógusként a célom az, ahogy eddig, ezután is erre a bizalmi viszonyra építve, az emberség és az emberi értékek fontosságát hangsúlyozva segítsem szeretett diákjaimat közelebb lépni céljaik megvalósításához.
Magyar építészet: Katkics Tamás, okleveles építészmérnök, Kecskemét
– Szakmai pályafutásom 30 éve alatt számos lakóházat, ipari épületet, irodaházat terveztem, de munkáim közül a gyermekeknek tervezett óvodák, bölcsődék, iskolák állnak legközelebb a szívemhez. Három gyermekünk nevelése során elhatároztam, hogy egyszer olyan épületet szeretnék tervezni, ahonnan a gyermekek majd nem akarnak hazamenni, mert olyan jól érzik ott magukat.
A Tökház ovival kezdődött Szabadszálláson, ami a Mazsola és Tádé meséből ihletődött. Az épület 2014-ben a Baumit Kft. Év Homlokzata pályázatán díjazásban részesült, valamint itthon és Madridban a nemzetközi megmérettetésben is közönségdíjas lett. Azután folytatódott Kecskeméten a Csigabiga óvodával – ez 2018-ban Bács-Kiskun Megye Építészeti-díjban részesült, majd visszahívtak Szabadszállásra, ahol folytattam a mesélést és megterveztem a Mézeskalács Bölcsődét. Az épület 2021-ben elnyerte a Baumit Kft. különdíját az Év Homlokzata pályázaton, majd 2022-ben Valenciában szintén közönségdíjas lett.
Külön öröm, hogy ma a három unokámból kettő olyan bölcsődébe jár, amit én terveztem át. Élvezik az egyedi, bemászós méhsejtbútort és a beülő ablak kuckós hangulatát. A gyerekek nem építtetők, ők nem mondják el, hogy milyen épületet szeretnének, azt nekünk kell kitalálni. Ehhez pedig egy kicsit újra gyerekké kell válni. Az építészet a világon az egyik legszebb szakma. Ennek érvényesülésén tevékenykedem a Bács-Kiskun Megyei Építész Kamara elnökeként és a városi tervtanács tagjaként is.
Magyar ismeretterjesztés és média: Jámbor Csaba, rádiós újságíró, Kecskemét
– Kecskeméten születtem, és a Piarista Gimnáziumban folytatott tanulmányaim idején – egy véletlennek köszönhetően – ismerkedtem meg a rádiózással, 1994-ben. Ami kezdetben érdekes kihívás volt, az szakma, majd hivatás lett. Előbb a Szegedi Hittudományi Főiskolán folytattam tanulmányaimat, emellett napi szerkesztő-műsorvezetője, majd felelős szerkesztője lettem a megyei rádiónak. Közben elvégeztem a londoni BBC által szervezett rádiós képzést hírszerkesztés-hírolvasás és marketing specifikációval, később sportmenedzsmentet tanultam az Eszterházy Károly Egyetemen. Sportújságíróként tudósítottam a Magyar Rádióban és a Sporthíradóban.
A 90-es évek végén a – rádiózás mellett – a Magyar Televízió szerkesztő-műsorvezetőjeként dolgoztam. 1998 óta vagyok a Gong Rádió munkatársa, kezdetben műsorvezetőként, felelős szerkesztőként, majd 2004-től programigazgatóként, 2021-től a rádió ügyvezető igazgatójaként. Egy emberöltőnyi ideig, 25 éven keresztül minden reggel 6 és 10 óra között ébresztettem Kecskemét és a megye rádióhallgatóit.
Magyar népművészet és közművelődés: Jankovszki Zoltánné, a Kiskunfélegyházi Mazsorett Egyesület művészeti vezetője, Kiskunfélegyháza
– Matematika-testnevelés szakos tanárként végeztem. Már a tanítás kezdetétől vallottam, hogy a mozgás, a sport minden gyereknek, felnőttnek élete részévé kell, hogy váljon. Abban hittem, hogy a művészetekkel együtt érhető el ennek megvalósítása, hiszen a tánc, a művészi torna, mind a kettő kecses, ritmusos mozgás. Látványos, kemény szinkronmozgást igényelnek a zenére. Akkoriban egy nagyon ügyes lányokból álló tornászcsapatot edzettem. A férjem és sógorom karmesterként igazgatták a Kiskunfélegyházi Fúvószenekar életét, így kézenfekvő volt az együttműködés lehetősége.
Három évtizeddel ezelőtt alapítottam meg a Kiskunfélegyházi Mazsorett Együttest. Következetes munkám eredményeként másfél év múlva arany minősítést szereztek az első országos megmérettetésen. Azóta is kiemelkedő sikereket érnek el. A cél eléréséhez tovább képeztem magam. Először mazsorett oktatói tanfolyamot, majd a Magyar Táncművészeti Főiskolán modern tánc szakon újabb diplomát szereztem. Nevemhez fűződik az Országos Ifjúsági Mazsorett Fesztivál és az első ilyen rendezvény megszervezése. Szoros kapcsolatban dolgoztunk a félegyházi és a környező települések zenekaraival. Számos közös fellépésre, fesztiválra jutottunk el itthon és külföldön egyaránt. Mi vagyunk a civil egyesületek közül, ahol több mint 25 év óta utánpótlás-nevelés folyik. Ma már testvérek és anya-lánya is együtt mazsoretteznek, élvezik a fellépéseket, a közösséget. Fontos számomra a közösségépítés, a 30 év eredményeként kezem alatt ezernél is több lány ismerhette meg a tánc örömét, az összetartozás semmivel sem helyettesíthető élményét. A Kiskunfélegyházi Mazsorett Együttes három évtizedes kiemelkedő eredményéért felvételt nyert Kiskunfélegyháza Értéktárába a kulturális örökség szellemi és tárgyi javak kategóriájába.
Munkahelyemen iskolavezetőként is igyekszem minden gyereket bevonni a művészetekbe, sportba. Ehhez ad még nagy segítséget a férjemmel több mint 20 éve alapított Kiskun Alapfokú Művészeti Iskola, amely ugyanolyan szerves része a helyi kultúrának, mint a mazsorett együttes.
Magyar sport: Grosán Pál, atléta, nyugalmazott testnevelő tanár, Kecskemét
– Hosszúnak mondható életem során azt az elvet igyekeztem megvalósítani, amit úgy fogalmaztam meg, hogy amibe belekezdek, azt csak nagyon jól érdemes művelni! Életem: a családom – az oktatás és a nevelés – a testnevelés és a sport. Első a családom: 60 éve élek boldog házasságban, két leányunk és két unokánk körében szeretetben. Több mint 40 évet tanítottam – tanyai tanítóként kezdtem, majd testnevelő tanár lettem. Tanári pályám után gyakorta kapok hálás visszajelzéseket, volt tanítványaimtól. Oktató- nevelői tevékenységünket feleségemmel Kerezsi Endre Állami Díjjal ismerték el. Feleségem Német László-díjas is.
Atlétaedzői munkám során száznál több korcsoportos magyar bajnokot neveltem. Életműdíjat és az év dobóatlétája, valamint Fair Play diplomát vehettem át. Szenior atlétaként sokszoros magyar bajnok vagyok, országos és világcsúcstartó. Európa-bajnokságot nyertem 2019-ben dobó ötpróbában, dobó tízpróbában pedig világbajnokságot, világcsúccsal.
A Kecskeméti Olimpiai Barátok Bóbis Gyula Körének tagjaként 6 olimpiai történeti könyvemet adták ki, három, pedig kéziratban várja sorsát. Sporttörténeti irodalmi tevékenységemért a Magyar Olimpiai Akadémia Tiszteleti Aranyérmét kaptam meg. Két könyvem részt vett az EzüstGerely-pályázaton. Életem lényege a folyamatos tevékenység! Sohasem unatkozom!
A költővel vallom:„Dolgozni csak pontosan szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes."
U.i.: Néhány napja Ausztriában világkupa és világbajnok érmeket nyertem dobótízpróbában és összetett verseny számokban a Kecskeméti Spartacus SC és Közösségi Tér versenyzőjeként.
Magyar zeneművészet: Dratsay Ákos, fuvolaművész, Kecskemét
Dratsay Ákos fuvolaművész 1960-ban született Budapesten. Zenei tanulmányait Hódmezővásárhelyen, Szegeden és a budapesti Zeneakadémián folytatta. 1981-ben a kecskeméti Kodály iskola éppen akkor induló zeneművészeti szakközépiskolájának fuvolatanáraként kezdett a városban dolgozni, ahol feleségével, Berényi Bea fuvolaművésszel közösen országos hírű tanszakot építettek.
A pedagógusi munka mellett Dratsay Ákos pályakezdése óta aktív részese a magyar zenei életnek, ezen belül Kecskemét és Bács-Kiskun Megye művészeti életének. Hasonlóan a tanári munkához, művészi pályája is elválaszthatatlan feleségétől, Berényi Bea fuvolaművésztől. Mintegy 2000 szóló- és kamarakoncertjük jelentős részét Kecskeméten illetve Bács Kiskun Megyében tartották, de emellett országszerte koncerteztek, valamint Európa számos országában, és Indiában is felléptek. Számos jelentős kortárs magyar zeneszerző – többek között Kocsár Miklós, Hidas Frigyes és Vajda János és Sári József – komponált számukra kettősversenyeket és kamarazenei kompozíciókat, amelyek előadásáért a művészházaspár négy alkalommal részesült ARTISJUS-díjban. Játékukat számos CD és rádiófelvétel őrzi.
Dratsay Ákost szólista és kamarazenei tevékenysége mellett a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar tagjaként is ismerhetik a zenekedvelők. 2015-ben a zenekar tagjai neki ítélték „Az év zenekari művésze"-díjat.
