Családi értékek a XXI. században
Képgaléria
Elsőként Gitidiszné Gyetván Krisztina védőnő, perinatális szaktanácsadó a család és a családszerkezet megváltozásáról beszélt, majd Bendig Borbála koragyermekkori intervenciós szakgyógypedagógus, mozgásterapeuta képek és videók bemutatásával ismertette a babák mozgásfejlődésének lépéseit, szakaszait, végezetül pedig Uzsalyné dr. Pécsi Rita PhD neveléskutató, pedagógiai szakértő az énidentitás és a nemi identitás kialakulásáról tartott szakmai képzést.
Gitidiszné Gyetván Krisztina, a család fogalmának meghatározásával kezdte előadását: a család, hagyományos értelemben az elsődleges csoport, amibe az egyének beleszületnek, s amely intim kapcsolataival hozzájárul a fizikai és értelmi kapcsolatokhoz. Tisztázta a különböző kapcsolati típusokat, amikben helyet kap a házasság kontra élettársi viszony, a monogám kontra poligám kapcsolat, valamint az endogám (szokás, vagy kényszerítő elvárás) kontra exodám (saját csoporton kívüli házasságkötés). Egyértelműsítette a házasság különböző funkcióit, ami szólhat a gazdasági helyzet megtartásáról, a biológiai reprodukciós-, szocializációs- vagy a pszichológiai funkciók betöltéséről.
Bendig Borbála előadása a kisgyermekkori reflexek kialakulásáról és fejlődéséről szólt. Ezek a beidegződések evolúciós mintára alakulnak ki és az életkor előrehaladtával leépülnek, vagy fejlődnek. Ezeken múlik a kisbabák mozgási képességeinek fejlődése.
Uzsalyné dr. Pécsi Rita kutatásai alapján úgy véli, hogy van az a kor, amikor az éntudat és az önérték meghatározása nyomatékosabb, mint a szüleink által látott példák. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy direkt ellenkezik a gyerek a felnőttekkel. Például, ha az anya csíkos ruhában jár, a gyerek már csak azért is mintanélkülit szeretne. A szakember hangsúlyozta, hogy ez teljesen rendben van. Ez is hozzájárul a saját identitásunk megtalálásához. Szó esett a nemi hovatartozásról is, ami a testiségben gyökerezik, vagyis más a fiúknál és a lányoknál. Ez kihat az érdeklődésre, a beszédfejlődésre, a térérzékelésre és nem utolsó sorban a fizikai megjelenésre – tudtuk meg a neveléskutatótól.
V. B.
