Továbbra is gondot okoz az aszály
Elmondta, hogy 110 milliméter eső érkezett a nyár végén, amire akkor már égető szükség volt, de a korábban egész évben hullott 125 milliméter mellett még jócskán elmaradt a korábban megszokottól. Az előző években évi 500 milliméter csapadékra szinte mindig számítani lehetett. Megtekinthettük a kikelt búzát és árpát földjein, amelyeken már sávokban látszik, hogy sárgul a csapadékhiány miatt.
Ismét nagyon száraz a föld, ismét az esőért fohászkodnak a gazdák. Az őszi vetés a földben, az árpa, repce, a búzanövény kikelt, viszont az optimális növekedéshez szükség lenne néhány alapvető dologra. A műtrágya ára nagyon magas, amit a korábbi évek veszteségei miatt a gazdák nem, vagy csak részben tudják kigazdálkodni. Jóval kevesebb pénzt tudnak a tápanyag-utánpótlásra fordítani, mint a korábbi években. Az a kevés pedig, amit szilárd állapotban a földre juttatnak bemosó csapadék hiányában (eső) nem tud úgy hasznosulni, ahogyan kellene. Hozzátette: az ideális az lenne, ha mostantól folyamatos eső, csapadék lenne márciusig. A november alapvetően csapadékos hónap volt a korábbi években, most is ebben bíznak. Utána jöhet(ne) a hó, hiszen szüksége van a növénynek rá.
A földekkel kapcsolatos őszi munkákról elmondta, hogy szántás vagy talajlazítás után valósul meg a vetés ilyenkor. Megtudtuk, hogy egyre elterjedtebb a szántás nélküli talajművelés, ami pusztán talajlazítást, gruberezést jelent, amikor a szármaradványokat úgy dolgozzák be ezek a gépek, hogy nem forgatják meg a föld rétegeit. Ez azért fontos, mert a talajban található aerob és anaerob baktériumok másképpen összekeverednek és felül lesz az a fajta, amelynek nem szükséges oxigén a fennmaradásához, alul pedig az oxigént nélkülözni nem tudó, így ezek az organizmusok rövidtávon elpusztulnak. Korábban csak a szántás volt az egyetlen talajművelési forma, akkoriban viszont sok szerves trágyát szórtak szét a földeken, ami kompenzálta a szántás okozta baktériumokban keletkezett károkat. Az otthoni kiskertben is javasolja, hogy szalmát szórjunk szét talajlazítás után és a tavaszi vetés már a szalma között valósuljon meg.
Kis-Czakó Máté úgy véli, hogy sok gazda tart a következő szezon veszteségeitől, azért azokba a földekbe is gabona került most ősszel, ahol addig sosem volt. – Kivárnak és bíznak egy csapadékosabb télben. Egymillió hektár a gabona vetésterülete hazánkban, ami most becslések szerint egymillió kettőszázezer hektár lehet. Ez majd a napraforgótól és a kukoricától veszi el a területet – mondta. Hozzátette: ő is attól teszi függővé a tavaszi vetést, hogy mennyire lesz csapadékos a telünk. Ha marad az esőmentes időszak továbbra is, akkor a kukoricatermesztést nem kockáztatja. Marad a napraforgó és esetleg a cirok, ami egyre nagyobb teret hódít már hazánkban is.
Utóbbiról elmondta, hogy a déli országok már alkalmazzák, nálunk körülbelül 10 éve van jelen, azóta próbálkoznak a termesztésével. 60-70 mázsa a hozama a ciroknak, ami jóval kedvezőbb, mint a kukorica, ami 10 mázsát terem és a felvásárlási ára szinte ugyanannyi. Ennek a növénynek nagyon kis csapadék elég, talán ebben lesz a megoldás a jövőben.
Z. A.
