Ismét balesetet okozott egy Szieszta kályha
Veszélyük egyebek mellett abban rejlik, hogy az égéshez szükséges oxigént az adott helyiségből vonják el és az égéstermék is oda távozik. Legutóbb ma hajnalban okozott balesetet ilyen készülék Kunpeszéren, a palackok cseréje közben robbant fel egy fűtéshez használt gázpalack, egy ember megsérült, egy nyolcvan négyzetméteres tanyaépület pedig félig összedőlt. A sziesztákat leginkább időszakos, kiegészítő fűtésre használják, főleg hétvégi házakban, nyaralókban, melléképületekben, konténeres irodahelyiségekben. Népszerű, hiszen egyszerűen kezelhető, könnyű, és mindeközben viszonylag hatékony.
A gázüzemű infrasugárzó egy normál háztartási propánbutángáz-palackkal üzemel, az égő felületi hőmérséklete 700 és 950 Celsius-fok közé tehető. A készülék a hő hetven százalékát sugárzás útján adja át környezetének. Ennek során a hősugárzás irányában lévő tárgyakat, felületeket intenzíven melegíti, égés közben szén-dioxid és vízgőz keletkezik. A kályhák jellemzője, hogy az égéshez szükséges oxigént az adott helyiségből vonják el, és a keletkező égéstermék is oda kerül. Ha nincs megfelelő utánpótlása a levegőnek, a helyiségben lévő oxigén mennyisége lecsökken, az égés tökéletlenné válik, a szén-monoxid feldúsul, ami mérgezést, sőt akár halált is okozhat.
A modernebb készülékeket már olyan biztonsági berendezéssel látják el, amelynek köszönhetően lekapcsolódik, amint azt érzékeli, hogy nincs levegő-utánpótlás. Ilyen készülék esetén megakadályozható, hogy a helyiségben a szén-monoxid koncentrációja túl magasra emelkedjen. A szieszták idén tizenhárom alkalommal, legutóbb ma hajnalban okoztak akkora bajt, hogy a katasztrófavédelem tűzoltóegységeit kellett hívni. Négy esetben szén-monoxid-mérgezés történt, öt helyen maga a kályha lobbant lángra, négy készülék pedig felrobbant.
A tűzoltók az ilyen beavatkozások során számos tapasztalatot szereztek a szieszta kályha okozta problémákról. A gondot legtöbbször az okozta, hogy az üzemelő készüléket letakarták, vagy éghető anyagot tettek rá. Nem ritka az sem, hogy a kályha hője meggyújtja a közelben lévő anyagokat, tárgyakat. Máskor a csatlakoztatott gázpalack szivárog, és a kiáramló gáz gyullad meg, ez is sokszor vezet a palack robbanásához.
A legszomorúbb következménye pedig annak van, ha kis légterű helyiségben fűtenek a sziesztával, ahol a kályha könnyen elhasználja a rendelkezésre álló oxigént, a feldúsult szén-monoxid pedig mérgezést, halált okoz. A balesetek biztonságos üzemeltetéssel természetesen megelőzhetőek. Ennek legfontosabb előfeltétele, hogy mindenki csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő- és fűtőberendezést használjon.
Nem szabad a sziesztákat „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben, szabad téren, építményben működtetni. Használat során a gyártó által adott útmutatóban foglaltakat be kell tartani, a működő készüléket pedig felügyelet alatt, megfelelően szellőző helyen kell tartani. Tilos a sziesztát panelépületben, talajszint alatti helyiségben, fürdőszobában, hálószobában, lakókocsiban vagy lakóautóban használni. Szem előtt kell tartani, hogy a fűtőfelület környezetében a sugárzó hő miatt magas hőmérséklet alakul ki, amely igen könnyen meggyújtja a közelben lévő éghető tárgyakat.
Amennyiben a gáztüzelésű berendezés használata során gázszivárgás vagy gázszag észlelhető, a gázt el kell zárni, a kályhát ki kell kapcsolni, azonnal áramtalanítani kell, a helyiséget el kell hagyni, illetve ki kell szellőztetni. A gázpalackot mindig jól szellőző helyen, tűztől, szikrától vagy hőforrástól távol kell csatlakoztatni a készülékhez, és a cserét is ilyen helyen kell megejteni. Palackcsere alkalmával a nyomáscsökkentőben lévő tömítést is újra kell cserélni, és szappanos vízzel, vagy más habosodó anyaggal kell ellenőrizni, hogy nincs-e szivárgás. A fentiek betartásával a tűzesetek, illetve a szén-monoxid-mérgezések megelőzhetők.
Fotó: illusztráció
