Ingatlanfejlesztési átadó ünnepség volt a Kossuth iskolában
Képgaléria
A projekt keretében a gépészeti szakmák oktatására szolgáló helyiségeket és műhelyeket korszerűsítették. A beruházás 11 helyiséget, összesen mintegy 700 négyzetméter hasznos alapterületet érintett. A kialakított modern oktatási környezet nagymértékben javítja a szakmai képzés színvonalát.
A megjelenteket Szabó Péterné, az intézmény igazgatója köszöntötte, közöttük Lezsák Sándor országgyűlési képviselőt, az országgyűlés alelnökét, Csányi Józsefet, Kiskunfélegyháza polgármesterét, Balla László alpolgármestert, Papp Gyulát, a Kiskunhalasi Szakképzési Centrum főigazgatóját, Csúzdi Zoltán kancellárt, Vikker József főigazgató-helyettest, Bozár Sándor László kancellár-helyettest, a KSZC gazdasági vezetőjét, Tóth Zsoltot és Rab Zoltánt, az ágazati képzőközpont projektmenedzsereit, Ágoston Tibort, az intézmény volt igazgatóját, az ágazati képzőközpont pályázatának megálmodóját, valamint a megjelent iskolaigazgatókat, oktatókat és diákokat.
Csányi József polgármester köszöntő beszédében a több mint 100 éves kiskunfélegyházi szakképzés jelentőségét méltatta. Egyik nagy mérföldkőnek nevezte a Kossuth Lajos Szakmunkásképző Iskola megalapításának és megépítésének napját. Ahogy fogalmazott, az intézmény hosszú évtizedek óta színvonalasan képviseli – nemcsak a megyében, hanem országos szinten is – a magyar szakképzést. Korunk fejlődő technológiája mellett elkerülhetetlen, hogy az iskolák fejlődése lekövesse a munkaerő piaci kihívásokat. A polgármester szerint az átadott fejlesztés tovább szolgálja az iskola hírnevének öregbítését, amihez a pedagógusoknak és a diákoknak sok sikert és kitartást kívánt.
Papp Gyula főigazgató visszaemlékezett 2015-re, amikor elindult a szakképzés átalakításának és megújításának folyamata, amikor még nem voltak teljesen átláthatóak a lépcsőfokok, amelyeken azóta végighaladtak. Megalakultak a szakképzési centrumok, hozzárendelődtek a szakképző intézmények, megújultak a képzési programok, rövid időn belül átalakult az OKJ képzési jegyzékké, újabb szakmák összevonása és megjelenése következett be. Szabályként fogalmazta meg, hogy ugyanolyan dinamikával kell a szakképzésnek is alakulnia, ahogyan a gazdaság mozog.
– Ha nincs rajta a gazdaság ütőerén a kezünk és nem tudjuk, hogy mi az, amire szükség van, akkor nem jól végeztük a dolgunkat. Ennek eredményeképpen a duális képzések kialakultak, fiataljaink egy ágazati alapképzés után életszerűen a cégeknél bővítik ismereteiket. Felmerült ugyanakkor a kérdés: hogyan készülnek fel azok a fiatalok a vizsgára, akik a kis és közepes vállalkozásoknál nem tudják az összes folyamatot megismerni? Ez hozta el az Ágazati Képzőközpont létrehozásának gondolatát, és így jön létre a duális után a triális képzés fogalma.
Megtudtuk, hogy a tanműhely-fejlesztés megtörtént, az ágazati képzőközpont létrehozása még folyamatban van. A központ szerepe a koordináció lesz: az intézmények és a cégek, vállalkozások között. A főigazgató ismertette, hogy korábban is gyakorlati képzés zajlott a 700 négyzetméteres épületben, ami most nyílászáró cserékkel, homlokzati hőszigeteléssel, mennyezetszigeteléssel, valamint a teljes energetikai hálózat korszerűsítésével megújult. A magas színvonalú fémmegmunkáló gépek, berendezések beszerzése folyamatban van. Miután megérkeztek, akkor lehet elmondani majd, hogy az ágazati képzőközpont gyakorlati műhelye teljesen elkészült. Remélik, hogy nagyon sok fiatal használja ki a lehetőséget és szerez itt magas szintű felkészülést.
A pályázat keretében 97 millió forint összegben újították fel az épületet, 102 millió forint értékben gépeket, eszközöket szereztek be és 250 fő külső gyakorlati helyen dolgozó oktató kapott továbbképzést. Minden adott ezáltal, hogy a jövő év tavaszán egy csúcsberendezésekkel felszerelt oktatási központ jöjjön létre és kezdje meg működését ebben az épületben. Végezetül elmondta: bízik benne, hogy sok sikeres vállalkozót adnak a piacnak a jövőben ez által.
Lezsák Sándor beszédében a gyermeki tehetség és képesség fontosságát hangsúlyozta, és azt, hogy ennek kiművelése a szülők és a környezet felelőssége. Felhívta a figyelmet a szakképzés fontosságára. Ahogy fogalmazott: a nemzetgazdaság jövője a szakképzés minőségén múlik. Hozzátette: meg kell találni azokat a diákokat, akik kezében a jövő lesz ez által, és meg kell találni azokat a technikákat, amelyek felébresztik bennük a vágyat, hogy például hegesztő vagy villanyszerelő legyen, hiszen nagyon nagy szükség van a jó szakemberekre. Gratulált a magyar szakmunkás fiataloknak a nemzetközi versenyeken elért csúcsteljesítményeihez.
A beszédek után, az ünnepélyes szalagátvágást követően helyszínbejárásra és szakmai konzultációra is lehetőségük volt a megjelenteknek.
Z. A.
Fotó: Fantoly Márton
