Pásztorjátékot mutattak be a Waldorf iskola diákjai, tanárai és néhány szülő
Képgaléria
– Decembert a népi kalendárium karácsony havának is nevezi. A Tiszta Forrás Waldorf intézményben reggelente közösen éneklünk, zenélünk, meggyújtjuk az adventi koszorú gyertyáit. Az év utolsó hónapjában, advent időszakában mi is a karácsonyra készülünk. Iskolánk alapítása óta, ilyenkor decemberben felelevenítjük Jézus születését. Az első években diákjaink előadásával emlékeztünk a betlehemi történetre. Néhány éve szülőkből, tanárokból, gimnazistákból álló színtársulatunk örvendezteti meg intézményünket pásztorjátékkal, amelyet az idén a városnak is ajándékba adtunk. Így december 18-án, vasárnap a Petőfi-téren megcsendült a csengettyű, megjelent az angyal, és elhozta az örömhírt: „…üdvöt nyert az ember…”
Az előadott pásztorjáték egy misztériumjáték volt. Ezek valamikor régen, népi hagyományként éltek az emberek között. Az előadások sorozata advent első hetében kezdődtek és egész karácsonyig tartottak. A századforduló gazdasági, társadalmi változásai következtében az ősi, népi kultúra romlásnak indult, a háborús időszakban szinte végleg lezárult. Karl Julius Schörer filológus, néprajzkutató tanár, a még ép és virágzó kultúra képét az utolsó pillanatban rögzítette. A népi hagyomány felélesztését és modern színre vitelét Rudolf Steiner, a Waldorf-pedagógia megalapítója kezdeményezte. Magyarországon 1930-ban mutatták be az első – általunk is előadott – pásztorjátékot.
Az emberi fejlődésnek nagyon régi időszakában, amikor még ösztönös látással rendelkezett az ember, érzékelte, hogy ősztől a téli napfordulón át egy belső átalakuláson megy át az emberi lélek. A külső Nap fénye egyre csökken, rövidülnek a nappalok, és egyre hosszabbodnak az éjszakák, és növekszik a sötétség. Látszólag minden elhal a természetben, fagy a világ. Akkor még tisztán érzékelték, hogy karácsony ünnepe valami szentséget hordoz, az év legszentebb titkát.
A megváltónak ebben a sötét időszakban kellett a Földre érkeznie. Fényt hozott a sötét, rideg, földi világba.
Mai modern, felgyorsult, elgépiesedett civilizációnkba – amikor a karácsony az ajándékozás ünnepévé válik – újra meg kell találnunk az ünnep valódi szellemi hátterét, üzenetét. Bízunk benne, hogy a jelenlévőknek szebbé varázsoltuk a vasárnap délutánját, Mária éneke bezengte a teret, a pásztorok humoros, mégis tiszteletteljes játéka örömöt lopott a szívekbe.
V. B.
