Gazdaság 2023. január 8. 08:00

Új szabályozás jön az ivóvízre, a magánkutakat is érinti

Új szabályozás jön az ivóvízre, a magánkutakat is érinti
Hamarosan több összetevő alapján kell vizsgálni az ivóvizek minőségét, csökken egyes, az egészségre kockázatos anyagok megengedett aránya, a magánkutaktól pedig a közműves hálózat használata felé kell terelni a lakosságot.

Borítókép: Shutterstock

Az öt fő terület – amelyet a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) sorolt fel a magyarországi települések 2021-re vonatkozó vízminőségi jelentésében – a következő:

  • a kockázatalapú ivóvízminőség-felügyelet kiterjesztése a teljes ivóvízellátási láncra az ivóvíz célú nyersvizektől a fogyasztói pontig,
  • a vizsgálandó paraméterek és határértékeik felülvizsgálata az új tudományos (technológiai és toxikológiai) eredmények alapján,
  • a vízzel érintkező anyagok szabályozásának és engedélyezésének egységesítése az Európai Unió területén,
  • a lakossági tájékoztatás átalakítása, fejlesztése az ivóvízbe vetett fogyasztói bizalom erősítése érdekében,
  • az ivóvízhez nem vagy csak korlátozottan hozzáférő csoportok hozzáférésének javítása.


Előtérbe kerül a kockázatalapú szemlélet

Az ivóvíznek meg kell felelnie a vonatkozó minőségi határértékeknek, nem tartalmazhat olyan mennyiségben vagy koncentrációban mikroorganizmust, parazitát, kémiai, fizikai vagy radiológiai anyagot, amely az emberi egészséget veszélyeztetheti – magyarázza a jelentés. A megfelelő ivóvízminőség meghatározásában erőteljesebb szerepet kap a kockázatalapú szemlélet. Az új vagy újonnan felismert, potenciálisan egészségkockázatot jelentő szennyezők az Európai Bizottság által készített megfigyelési listára kerülnek majd, amelyből a hazai viszonylatban releváns paramétereket az országos tisztifőorvos választja ki – derül ki a vg.hu cikkéből.

Kötelezővé válik új fertőtlenítési melléktermékek – klorát, haloecetsavak – vizsgálata azokban a vízellátó rendszerekben, amelyekben az indokolt. A lakossági aggodalmat kiváltó, hormonháztartást befolyásoló anyagok közül kötelezően vizsgálandó minden vízellátó rendszerben a biszfenol-A.
Az utóbbi évtizedekben felismert és bizonyítottan egészségkockázatot képező PFA-vegyületek (per- és polifluorozott alkil vegyületek), az urán és egy cianobaktériumok által termelt toxin, a mikrocisztin-LR, vizsgálata is kötelező azokban a vízellátó rendszerekben, ahol a megjelenése kockázatot jelenthet.

2017 óta minden ivóvízellátó rendszer üzemeltetőjének részletes kockázatértékelést, úgynevezett ivóvízbiztonsági tervet kell készítenie, amelyben elemzi az ivóvízkivétellel, -kezeléssel és -elosztással összefüggő lehetséges szennyezéseket, és megfelelő beavatkozásokat és ellenőrzési pontokat rendel az egyes kockázatokhoz – olvasható a jelentésben. A közműves ivóvíz-szolgáltatók szinte kivétel nélkül, az egyedi ivóvízellátóknak pedig jelentős része már eleget tett 2021-ben ennek a kötelezettségnek.

Kevesebb lehet az ólom és a klór

Az ólom és a króm határértéke 2036. január 12. után megfeleződik, ennek érdekében a szolgáltatói hálózatban lévő ólomcsövek és ólom bekötőcsöveket 15 éven belül le kell cserélni. Viszont a bór határértéke nő, ahol azt a geológiai adottságok indokolják. Közintézményekben a megfelelő ivóvízminőséget az ivóvízhasználat tényleges helyén kell nyújtani.

A kockázatalapú ivóvízminőség-felügyelet koncepciójának az ivóvízellátás három területén kell érvényesülnie: az ivóvíznyerésre használt vízbázisok, az ivóvízellátó rendszer és a épületek belső hálózata terén, elsősorban az ólomkioldódás és a Legionella baktérium előfordulása szempontjából. Új vizsgálati kötelezettség ezzel csak az elsőbbségi létesítményben keletkezik, ennek számítanak ólom szempontjából a 14 év alatti gyermekek ellátását végző gyermekintézmények; Legionella szempontjából az egészségügyi intézmények, a szálláshelyek, a büntetés-végrehajtási intézetek és a bölcsődék kivételével a szociális intézmények.

A jövőben kizárólag olyan ivóvízzel és használati meleg vízzel érintkezésbe kerülő termékek hozhatók majd forgalomba Magyarországon, amelyeknek vízzel érintkező anyagainak kiindulási anyagai szerepelnek az ECHA (Európai Vegyianyag-ügynökség) által összeállított európai pozitív listákon.

Fel kell mérni a közműves ellátáshoz valamilyen okból nem, vagy korlátozottan hozzáférő lakosság hozzáférési szintjét, és javítani kell a hozzáférésüket. Az ivóvízvétel céljából magánkutat használó várandós és három év alatti gyermeket nevelő lakosok számára a népegészségügyi hatóság ingyenes vízvizsgálati lehetőséget biztosít a kútvíz mikrobiológiai minőségének, nitrit- és nitráttartalmának ellenőrzésére.

Listán minden hazai település

Magyarországon összességben jó az ivóvíz minősége, de található néhány olyan település is az NNK honlapján lévő listán, amelynek neve mellett a kifogásolt, illetve a nem elfogadható jelölés szerepel. Minden egyes település esetében megnyitható egy táblázat, amelyből leolvasható, hogy a helyi ivóvíz milyen mértékben felel meg a vizsgált 24 paraméternek, továbbá hogy a kapott érték megfelelőnek minősül-e, mekkora a megengedett felső határa, illetve az értékek mediánja. Például a listából kiderül, hogy a nem elfogadható minősítést kapott abonyi ivóvízben találtak E. Coli baktériumot, de nitritből, vasból és mangánból több volt a megengedettnél.

A paraméterekről egyesével is szerepel további információ, mindenekelőtt, hogy adott fémből, vegyületből, egyéb anyagból mennyi lehet a vízben ahhoz, hogy az elfogadható minőségű legyen, hogy a túl nagy előfordulása milyen egészségi kockázattal jár, és hogyan lehet megszabadulni tőle. Így például megtudható, hogy E. Coli egyáltalán nem lehet ivóvízben, a jelenléte szennyvíz vagy szennyezett talajvíz eredetű szennyezésre utal. Csőtörés vagy talajvízszivárgás miatt kerülhetett az ivóvízbe, a baktérium a vízből a hiba okának megszüntetése után a hálózat fertőtlenítésével távolítható el. Valamennyi nitritet viszont tartalmazhat az ivóvíz, de ezt a határt tehát Abonyban túllépte. (Az abonyi eset nem kirívó, a települést véletlenszerűen választott példaként említik.) A határérték feletti bevitel légzési nehézségeket, esetenként fulladást okozhat, a kockázat annál nagyobb, minél fiatalabb egyén szervezetébe jut be. A nitrit eltávolítását célzó beruházásokra az érintett települések az ivóvízminőség-javító programban pályázhattak forrásra. Az érintett településeken a csecsemők és várandósok részére a szolgáltatók palackos vizet adnak.

A mangán nagy mennyiségben idegrendszeri problémákat okozhat, de már a megengedett maximális koncentrációnál kisebb mennyiség is okozhat esztétikai (szín- és íz-) problémákat, a vízelosztó hálózatban kicsapódó vas- és mangánvegyületek pedig lehetővé teszik a másodlagos vízminőségromlásban jelentős szerepet játszó mikroorganizmusok megtelepedését.

Fontos, hogy az NNK ellenőrzései elsősorban a szolgáltatott ivóvíz minőségét jellemzik az épületek belső hálózatának átadási pontjáig, de nem tükrözik az épületek belső hálózatában bekövetkező esetleges minőségromlást, például az ólom kioldódását vagy a baktériumok szaporodását.

Döntően megfelelő eredmény érkezett

víziközmű-szolgáltatók negyedévente feltöltik az ivóvízvizsgálataik eredményeit az online adatbázisba, ahol az adatokat a hatóság ellenőrzi és jóváhagyja – írja az ezen jóváhagyott adatokat tartalmazó, 2021-es vízminőségi összefoglalójában az NNK. Mint megállapította, a 2021-ben vizsgált több mint 58 ezer vízminta eredménye 99-100 százalékban megfelelő eredményt adott. Mind 2020-ban, mind 2021-ben is mindössze egyetlen megye, Bács-Kiskun vízellátó rendszerében mutattak ki a szolgáltatott vízben határérték feletti növényvédő szert, az abonyi példánkban kiemelt E. Coli baktérium szempontjából 99,1 százalékos volt az országos szintű megfelelőség, a mangán esetében 90,6 százalékos – a 24 mutató közül a mangáné volt a legrosszabb adat –, a vas esetében pedig 93,5 százalékos.

Kémiai szempontból évtizedeken át a geológiai eredetű szennyezők (arzén, bór, helyenként a fluorid, valamint az ammónium) jelentették a legnagyobb problémát, de a legjelentősebb az egészségkockázata és az érintett települések száma alapján is az arzén volt. Koncentrációja a 2010-es évek elején még mintegy 400 településen volt határérték felett. A 2007 óta zajló, említett ivóvízminőség-javító program keretében az ezen összetevők miatt kifogásolt ivóvizű települések többségén befejeződött az ivóvízminőség-javító beruházás, így 2020-ban és 2021 végén már csak tíz településen volt kifogásolható az arzén, a bór vagy a fluorid jelenléte az ivóvízben.

A szolgáltatott víz másik fő minőségi problémáját leggyakrabban mikrobiológiai tényezők vagy a fertőtlenítési melléktermékei okozzák. A jelentés szerint az emiatt szükséges kiegészítő beavatkozásokat az érintett üzemeltetők már elvégezték, vagy folyamatosan dolgoznak rajta. A klórozási melléktermékek okozzák az esetenként megjelenő klóros” ízt vagy szagot, a melléktermék hosszú távú fogyasztás esetén árthat az egészségnek is. Ugyanakkor a 2023-tól hatályos új ivóvízirányelv már további fertőtlenítési melléktermékek (haloecetsavak, klorát) monitorozását is előírja.

Bár az ország nagy részén jellemzően közepesen kemény vagy kemény az ivóvíz, ez közegészségügyi szempontból nem probléma, mivel a kemény víz a szervezet számára hasznos ásványi anyagokat, kalciumot és magnéziumot tartalmaz. Éppen a túl lágy ivóvizű településeken kell más forrásból gondoskodni a megfelelő magnézium- és kalciumbevitelről.

Egy kis urán azért van

Nehézfémszennyezés a vízbázisokon jellemzően nincs. Alacsony egészségi kockázatot jelent viszont az urán jelenléte. Az urántartalom azonban mindössze egy vízellátó rendszer nyersvizében haladta meg kismértékben az új irányelvben elfogadott határértéket. Viszont akár határérték feletti mennyiségben is kioldódhatnak az ivóvízhálózatot alkotó csövekből és szerelvényekből nehézfémek, főleg ólom. A szolgáltatók mára jellemzően kiváltották a gerinchálózatok ólomcsöveit, a bekötővezetékekén pedig dolgoznak.


Fotó: Frank Yvette  Délmagyarország

A magánkutak vízminőségét a népegészségügyi hatóság nem ellenőrzi, ott a megfelelő vízminőségről a tulajdonosnak kell gondoskodnia. A 2016-ban érvénybe lépett szabályozás szerint létesítéskor, majd háromévente kell megvizsgálni a víz minőségét. A tapasztalatok szerint azonban a tulajdonosok többsége nem tud erről a kötelezettségéről. A magánkutak vízminőségének értékelésében és a felhasználhatóság feltételeinek meghatározásában a népegészségügyi hatóság nyújt segítséget.
A magánkutak sokkal nagyobb kockázatot jelentenek az egészségre ártalmas mértékű nitrit- vagy nitrátszennyezés szempontjából.

A magyarországi ivóvízellátásról mintegy 1500 közműves rendszer gondoskodik az NNK 2021-re vonatkozó ivóvízminőségi jelentése szerint. Azokban a megyékben, ahol aprófalvas településszerkezet jellemző, száznál több vízműrendszer van, míg Budapestet egyetlen vízmű látja el. Becslések szerint a lakosság 3 százalékát látják el egyedi (például intézményi, üzemi) vízellátó rendszerek, és mintegy 200 ezer ember vízellátása ismeretlen, ők jellemzően saját kútjaik vizét fogyasztják, vagy a település közkifolyóiról vételeznek.

Az ivóvíz Magyarországon elsősorban felszín alatti vízből, azaz rétegvízből és parti szűrésű kutakból származik.
          

Kövessen minket a Facebookon is!