2023 sem lesz sétagalopp az állattenyésztőknek
Az Agrárszektor összefoglalójából, amit a magro.hu is ismertetett, pontosabb képet kaphatunk arról, hogy hogyan nehezedett meg hónapról hónapra az ágazat szereplőinek élete. Beszámoltak róla, hogy tulajdonképpen hónapról hónapra, hétről hétre, napról napra kellett újabb és újabb problémákról, nehézségekről beszámolniuk. Már az év elején, januárban tombolt a madárinfluenza hazánkban, aztán pedig az egész évet végigkísérte. Óriási károkat okozott a kór, az év elején Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében bukkant fel Csengerújfaluban, egy 37 ezer egyedet számláló pecsenyekacsa-tartó gazdaságban mutatta ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A 2022-es évben május végéig összesen 12%-kal csökkent Magyarország baromfihús-előállítása az egy évvel ezelőtti helyzethez képest.
Csekély csirkés csökkenés, extrém kacsás kiesés
Élősúlyban számolva a csirkénél viszonylag szerény, 3,3%-os volt a csökkenés, a pulykánál ugyanakkor szintén minimális, 2%-os mértékben nőtt a produktum, de a víziszárnyasoknál már nagymértékű visszaesést mértek – írták. Ez a hízott libánál 38%-os volt, a hízott kacsa esetében pedig egészen extrém módon a tavalyi termelés 75%-a esett ki. A madárinfluenza továbbra is nagyon komoly szakmai kihívást jelent, mivel védekezni lehet ellene, de nincs 100 százalékos megoldás. Ha pedig a tartástechnológiát meg kell változtatni, akkor ezek beruházásigényes fejlesztések lesznek. Elengedhetetlen lenne, hogy megfelelő monitoring- és jelentésrendszer működjön az ágazatban, hogy látni lehessen, hol vannak gyanús vagy pozitív esetek. Így könnyebben meg lehetne gátolni a vírus elterjedését – írták.
Elképesztő nagy bajba került a sertéságazat is
Az egyik legnagyobb vesztese a 2022-es évnek valószínűleg a sertéstartók voltak. Az ágazat szereplőinek a brutálisan dráguló költségek (energia, üzemanyag, munkabér, takarmány stb.) mellett még az élelmiszer-árstoppal is szembe kellett nézniük. A sertéspestis Európa-szerte pusztított, itthon azonban nem azonosították a sertéseknél. Ahogyan a portál beszámolt róla, a magyarországi vágóhidakon 2 millió 239 ezer sertést vágtak le 2022 első fél évében, 6,5 százalékkal kevesebbet (-156 ezer darab), mint 2021. január-júniusban.
A levágott állatok élősúlya összesen 266 ezer tonna, hasított súlya 214 ezer tonna volt, azaz az élő- és a hasított súly is 7 százalékkal múlta alul az előző év hasonló időszakának értékét. A sertésvágás élősúlyban havonta átlagosan 44 ezer tonna felett alakult, míg a legmagasabb havi érték, a májusi meghaladta a 48 ezer tonnát. A sertésvágáson belül az anyakocák vágása az előző év első fél évi 46,9 ezerről 35,1 ezer darabra csökkent (-25,2 százalék) a 2022. január-júniusi időszakban. Az élő sertés kivitelének volumene 20,5 százalékkal, az import 20,4 százalékkal csökkent a 2022. I-V. havi időszakban 2021 azonos időszakához képest (KSH), a forgalom ötödével visszaesett.
Szintén problémát okozott, hogy a sertésnél az a rendkívüli helyzet alakult ki, hogy jelentős önköltség-növekedés ment végbe a takarmányozási költségek emelkedése miatt – írták. Ezzel párhuzamosan a világpiacon egy túlkínálati helyzet alakult ki annak következményeként, hogy a kínai szakemberek elkezdték “rendbe rakni” a korábban sertéspestis által megtizedelt, közel megfelezett állományukat. A sertés önellátottsági szintjük erősödött, és ezáltal az előző években nagyon jelentős kínai sertéshús importot elkezdték csökkenteni – fogalmaztak.
Az élelmiszer-árstop árnyékában
Az élelmiszer-árstop kérdése nagy port kavart egész évben. Van, akiknek tényleg segítséget jelent, ugyanakkor kifejezetten rossz a kereskedelem számára – írta a cikk. Sok esetben a termelőknek egyszerűen olcsóbban kell adniuk a termékeiket, mint amennyiért elő tudják állítani. Sűrűn előfordult, hogy az árstopos élelmiszerekből hiány volt az üzletekben, ráadásul volt, aki inkább importálta ezeket az élelmiszereket, és azokat értékesítette.
Jelenleg az alábbi termékeken van ársapka:
- kristálycukor,
- finomliszt,
- sertéscomb,
- csirkemellfilé,
- csirke far-hát,
- napraforgó-étolaj,
- 2,8 százalékos UHT tartós tej,
- friss tojás,
- étkezési burgonya.
Mentőövet kaptak a magyar állattenyésztő gazdák
Ahogy világossá vált, 2022 az állattartóknak sem volt sétagalopp, ugyanakkor szerencsére támogatásból sem volt hiány: Az elmúlt esztendőben az aszály, az inputanyagok és a takarmány árának drasztikus emelkedése komoly nehézség elé állította az állattartókat. Ezért az állatjóléti támogatások keretében a többletköltségek okozta terhek mérséklésére érkező támogatást még az idén kifizették a sertés- és baromfiágazat érintett szereplőinek, összesen közel 7,2 milliárd forint értékben – írták.
Novemberben az Agrárminisztérium közleményében tudatta, hogy a méhállomány fenntartása kiemelt szerepet játszik a biológiai sokféleség megőrzésében, a méhészet gazdasági-társadalmi funkciója pedig a vidék népességmegtartó képességének erősítésében és a lakosság egészséges élelmiszerrel való ellátásában is megnyilvánul. A méhészek tevékenysége a nemzetgazdaság és az egész társadalom számára is rendkívül hasznos, sőt a természeti környezetünk fennmaradása szempontjából is nélkülözhetetlen – tette hozzá a miniszter.
Nagy István arról is beszélt, hogy 2023 és 2027 között a méhészeti ágazat a szektorális támogatás keretében a hazai forrással együtt mintegy 42,7 millió euró támogatásban részesül. Ehhez további lehetőségek állnak a méhészek rendelkezésére a KAP vidékfejlesztési keretéből, továbbá lesz pénz kutatásokra is.
Szintén novemberben az állatjóléti feltételek javítása és az állategészségügyi problémák megelőzése érdekében a Vidékfejlesztési Program keretében új – a baromfi ágazat számára elérhető – állatjóléti támogatási konstrukciót indított. A gazdálkodók 2022. november 15. és 2022. december 15. között pályázhattak az új „Baromfi állatjóléti támogatás” felhívásra.
További támogatások a válsághelyzetben
Szeptemberben megjelent az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs (melyet 2022 július végén, a rendkívüli aszályhelyzet és az energiaárak mezőgazdaságban okozott következményeinek kezelését szolgáló kormányzati intézkedések meghozatala érdekében alakította a kormány) döntése alapján kidolgozott rendelet, amely a történelmi léptékű aszály miatt ellátási gondokkal küzdő állattartók tömegtakarmány szállítási költségeinek finanszírozásában nyújt segítséget. A támogatás keretösszege 3 milliárd forint.
Júliusban arról számoltak be, hogy az összesen 500 millió eurós rendkívüli válságkezelési csomag az ukrán-orosz háború következményei által leginkább sújtott termelők támogatására használható fel. Ennek keretében Magyarország 6,33 milliárd forint egyszeri összegben részesült, amelyből a hazai alapanyagra épülő élelmezésbiztonság fenntartása érdekében a kiemelkedően magas takarmányárak miatt különösen nehéz helyzetbe került abrakfogyasztó sertés- és baromfiágazatok igényelhetnek támogatást. A támogatás keretösszege a baromfitartóknál 4,33 milliárd forint, míg a sertéstartóknál 2 milliárd forint volt.
Aszály, háború, energiaválság / állattenyésztő társadalom: 3-0
Az összefoglaló szerint 2022-ben mindenki a saját bőrén tapasztalhatta, hogy milyen az, amikor az időjárás nem kegyelmez. Minden idők egyik legpusztítóbb aszálya tombolt az országban, óriási károkat okozva ezzel. Az állatok életét is megnehezítette és a takarmány szempontjából sem volt kedvező. A gabonatermés jóval kevesebb és rosszabb minőségű volt a vártnál, ez tovább tetézte a bajt. Az aszály miatt számos legelő kiégett, ami sok termelőt arra kényszerített, hogy inkább vásárolt abraktakarmánnyal és távolabbról szállított tömegtakarmánnyal etették a jószágokat, ami drasztikus mértékű költségnövekedéshez vezetett. Ez, és az összes többi gond pedig odáig hatott, hogy sok termelő egyszerűen már nem bírja sokáig, és kénytelen lesz lehúzni a rolót és befejezni a gazdálkodást – vagy éppen már meg is történtek ezek – fogalmaztak.
Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója a lapnak arról számolt be, hogy az állandóan növekvő takarmányköltségek, az elszálló energiaárak és az említett aszály a tejtermelőkre is kedvezőtlen hatással voltak. Az orosz-ukrán háború elhúzódása, a takarmányhiány, az áremelkedések és a korábbihoz képest akár tízszeresére is emelkedett energiaárak folyamatos költségnövekedést eredményeznek például a magyar tejágazatban is, ami állománycsökkenést és telepfelszámolásokat fog okozni, vagy éppen már okozott is. A lap által megkérdezett agrárszakértő szerint az elkövetkezendő évben konszolidáció várható az állattartásban, az árak azonban továbbra is emelkedni fognak.
