Helyi hírek 2023. január 12. 16:00

A Vénic-szil a 2023-as év fája

A Vénic-szil a 2023-as év fája
Immáron tíz éve szavazhatnak az erdészek, természetjárók és mindenki, aki érdeklődik az erdő élővilága iránt arról, hogy melyik legyen a következő év fája. 2013 óta ugyanis az Év fája kuratórium és az Országos Erdészeti Egyesület minden évben szavazásra bocsájtja, hogy az adott évben melyik fafaj a legnépszerűbb. Ennek célja, hogy a felsorakoztatott fajok ne csak az erdészeti szakemberek számára legyenek ismertek, hanem a természetkedvelők körében is nagyobb népszerűségnek, ismertségnek örvendjenek.

Borítókép: Terra Alapítvány

Az idei évben a kecskefűz (Salix caprea), a rezgő nyár (Populus tremula) és a Vénic-szil (Ulmus laevis) voltak a dobogósok. A fajokra egy hónapon keresztül lehetett szavazni a múlt év őszén. A megmérettetés alatt összesen 2000 szavazat érkezett be, amelyből 1920 volt érvényes, ebből 860 szavazatnak köszönhetően a Vénic-szil került a dobogó legfelső fokára.

A szilek nemzetségét bizonyára sokak számára egyáltalán nem ismeretlen, hiszen a csodasövényként emlegetett, nemesített turkesztáni szilt, amely az utóbbi években gyors növekedése és a betegségekkel szembeni ellenálló képességének köszönhetően – egyre több kertet ékesít városunkban és a környező településeken egyaránt – már jól ismerik. A szilfafélék családjába tartozó Vénic-szil a síkvidékek fája. Javarészt a nedves, lápos területeket részesíti előnyben, a rövid időtartamú elöntést is egészen jól bírja. Viszonylag lassan növő fafaj, amely tuskóról és gyökérről is jól sarjad. Termése májusban érik, virágzása a tavaszi lombfakadás előtt, március környékén történik. Virágai zöldesvörös csomókban nyílnak, különleges külsőt kölcsönözve ezzel a legfeljebb 25 méterre növő fának.

Érdekesség, hogy minden átlagolt adatnak ellentmond a Szarvason található 400 cm kerületű 120 éves és a Hajdúhadház-Tégláson található 540 cm kerületű egyed.

A szilfák nemzetségéről néhány érdekesség: Korábban főként kocsikerekeket, vízimalom-lapátkereket, cölöpöket, ágyútalpakat, facsavarokat és facipőket készítettek belőlük, hiszen fájuk kifejezetten ellenálló. Mivel anyaga vízbe merítve is sokáig szilárd, így a hajótestek építésekor is jó szolgálatot tett.

Néhány szilfaj rügyei valamint a zsenge hajtásai a gemmoterápiában, természetgyógyászatban használatos. Hormonokat, enzimeket és nukleinsavakat tartalmaznak, amelyek jó szolgálatot tehetnek az ízületi kopások, elhízás, húgyúti fertőzések, érrendszeri betegségek, álmatlanság, frontérzékenység esetében.

Sajnos a szilszijácsszú által terjesztett szilfavész, vagy más néven szilfa hollandi, betegség miatt az állományok egy része elpusztult.

T. L.
                   

Kövessen minket a Facebookon is!