Gazdaság 2023. január 28. 08:00

Országos kukorica fajtakísérlet, tíz helyszínen

Országos kukorica fajtakísérlet, tíz helyszínen
Tizenhatodik alkalommal szervezte meg 2022-ben a Gabonatermesztők Országos Szövetsége, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az országos kukorica posztregisztrációs fajtakísérletet. Az objektív felmérésben az elmúlt évben 43 kukoricahibridet teszteltek az ország tíz pontján, az eredményeket egy kiadványban hozták nyilvánosságra a szervezők.

Borítókép: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a kukorica posztregisztrációs fajtakísérletek eredményét tizenhatodik alkalommal publikálta. A kísérletek célja, hogy az objektív eredmények birtokában a felhasználók kipróbált, megfelelő mennyiség és minőség elérésére képes fajták közül választhassanak.

A fajtakísérletben 2022-ben összesen 43, a FAO 200, 300, 400 és 500 éréscsoportokba tartozó hibridet vizsgáltak, amelyeket a vetést megelőzően kódoltak, majd az ország tíz helyszínén – Bólyban, Gyulatanyán, Hajdúböszörményben, Hanságligeten, Iregszemcsén, Jászboldogházán, Püskiben, Székkutason, Szombathelyen és Tordason – vetettek el. A szervezők a kísérleti helyszíneket évről évre bővítik, hogy az ország eltérő adottságú területeiről, minden régiójából érkezzenek adatok a kísérletbe. 2022-ben Hanságligettel bővült a kísérlet helyszínek köre.

A kiértékelést az összes helyszín adatainak beérkezését követően a NÉBIH végezte. A jászboldogházi, a székkutasi és a hajdúböszörményi parcellákat rendkívüli aszálykár, a gyulatanyai öntözött korai és középérésű éréscsoportot pedig az aszálykár következtében fellépő kiegyenlítetlenség miatt ki kellett zárni az értékelésből. Az éréscsoportok szemtermés eredményeinek megjelenítésekor a kísérleti helyeket is osztályozták az átlagtermés alakulása szerint.

A kiadványban idén először adtak közre öntözött kísérleti eredményeket, amelyek Gyulatanyáról és Püskiből származnak. Az öntözött és öntözetlen termőhelyek eredményeit külön-külön is összesítették, mely alapján a hibridek teljesítménye abból a szempontból is értékelhetővé vált, hogy milyen módon viselkedtek kedvező és kedvezőtlenebb körülmények között.

Takács Géza, a Vetőmag Szövetség elnöke elmondta: a kukorica fajtakísérletek történetének legnehezebb termesztési szezonjában nyert objektív eredmények rendkívül hasznos visszajelzést adnak a gazdálkodók számára, mert a klímaváltozás miatt hasonlóan szélsőséges időjárásra a jövőben is számíthatunk.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke szerint az évekkel ezelőtt – komoly szakmai egyeztetést követően – kidolgozott, jól átgondolt kísérleti módszertannak köszönhető, hogy a tavalyi viszontagságos évben is sikeres volt a fajtakísérlet, így az eredmények segítségül szolgálnak a gazdáknak a tervezéshez.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke hangsúlyozta: a tavalyi esztendőben óriási károkat szenvedtek el a növénytermesztők. Az aszály miatt a kukorica termőterületének mintegy harmadán, 280 ezer hektáron nem tudták a gazdák betakarítani a termést, vagy be kellett silózni a növényt. A fajtakísérleti eredményekre alapozva összeállított ajánlati fajtalista ezért is ad biztos támpontot a gazdák számára a fajtaválasztáshoz, hiszen látható, hogy melyek azok a növények, amelyek ilyen körülmények között is viszonylag jól teljesítenek.

A kísérlet eredményeiről készült kiadvány itt érhető el.

A Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) a gabonaágazat termelőinek akaratából alakult meg 2004-ben. Az önkéntes civil szervezet a gabona-termékpálya és egyéb kapcsolódó - olajos (napraforgó, repce, szója), fehérje és rost - növények termelőinek szakmai érdekképviseleti fóruma.

Az 1993-ban alakult Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) fő feladatai közé tartozik többek között az ágazattal kapcsolatos javaslatok kidolgozása, információk szerzése, feldolgozása és ismertetése, valamint törvényben rögzített jogainak gyakorlása, kötelezettségeinek betartása, betartatása. A VSZT feladata továbbá: a növénynemesítők, vetőmag-szaporítók, feldolgozók és forgalmazók termelési és piaci magatartásának országos szintű összehangolása, részvétele az államigazgatási szervek munkájában, döntés előkészítésekben, véleményezésben.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) 2013 tavaszán alapított szervezet. A köztestület tagja valamennyi mezőgazdasági, élelmiszeripari és vidékfejlesztési tevékenységet folytató természetes és jogi személy. A kamara mintegy 400 ezer fős tagsága révén a teljes hazai élelmiszerláncot lefedi. Rugalmas és szakmailag felkészült szervezetként a NAK az alapítása óta azon dolgozik, hogy lendületet adjon a magyar agráriumnak. Legfontosabb feladata a magyar agrár- és élelmiszerszektor erősítése, a magyar termékek versenyképességének javítása itthon és a nemzetközi piacokon. A kormányzat első számú szakmai tárgyalópartnereként széles körű igazgatási és szolgáltatási közfeladatokat lát el.
                     

Kövessen minket a Facebookon is!