Szavazzunk az Év beporzójára!
Borítókép: Faliméh a mandula beporzásán munkálkodik
Fo: Landy-Gyebnár Mónika
A Magyar Környezeti Nevelési Egyesület tette közzé a felhívást az Év beporzója közönségszavazásáról. A szavazást ezen a linken találhatjuk, március 1-jéig tudunk szavazni, az eredményt március 10-én teszik majd közzé.
Nézzük, kik is a jelöltek!
A más élőlénycsoportoktól eltérően most nem egyedi fajokra szavazhatunk, hanem csoportokra. Három vadméh-csoport képviselőire adhatjuk le a voksot: a bányászméhek (Andrenidae) családja, a faliméhek (Osmia) neme, illetve a szabóméhek (Megachile) neme szerepel a választhatók közt. Mindhárom csoportot vadméheknek nevezzük, ám ez félrevezető kifejezés, ugyanis rendkívül szelíd állatkákról van szó. Házi rokonaikkal szemben teljesen békések ezek a magányos (nem családban élő) méhek, így a vadméh elnevezés pusztán a házitól való megkülönböztetésüket jelenti. Ugyan sajnos legtöbben még mindig a háziméheket tekintik a beporzónak, ám a vadméhek sokfélesége elengedhetetlen ahhoz, hogy kertjeink és rétjeink virágai magot érlelhessenek. Számos növényt csakis speciális testalkatú, méretű vadméhek képesek beporozni, emellett a vadméhek, például a most is választható faliméhek, sokkal hatékonyabbak a gyümölcsfáink beporzásában, mint a háziméhek (a pálinkát, a lekvárt is a legnagyobb részben a faliméheknek köszönhetjük). Vigyázzunk rájuk, és szavazzunk a számunkra legszimpatikusabbra!
Bányászméhek
Sárga bányászméh (Andrena fulva) / őszfejű bányászméh (Andrena cineraria) fészkének bejárata
Fotó: Nagy Sándor
A méhek közül több mint 3000 faj tartozik a bányászméhek (Andrenidae) családjába. Fészkelésük nem feltűnő, mivel nevükhöz híven, a föld alatt ásnak üreget, ott hozzák létre bölcsőiket. Mindegyikbe egy petét raknak, miután meghordták nektárral és virágporral. Számukra a csupasz, nem bolygatott földfelület fontos a fészeképítéshez. Ezek a kis vagy közepes méretű méhecskék magányosan élnek. A virágpor gyűjtésére kialakult „kosárkájuk” van. Azon kevés méhek közé tartoznak, akiknek körében éjjelinek nevezhető (sötétedéskor vagy a kora esti órákban aktív) fajok is vannak.
Faliméhek
Szarvas faliméh (Osmia cornuta) / nádcsomók, amelyeket utódaiknak elfoglaltak, majd sárral lefalaztak a faliméhek
Fotó: Smithpetya
A méhek közül több mint 4000 faj tartozik a művészméhek (Megachilidae) családjába, és közülük mintegy 350 faliméh (Osmia) fajt ismerünk. Ők eredetileg más rovarok által a fába rágott járatokban, nádszálak üregében, csigaházban, vagy saját maguk által löszfalakba rágott üregekben hozták létre bölcsőiket. A nádtetők használata idején könnyebb dolguk volt, azután a nádtetők is megfogytak, s a holt fa is megritkult az erdőkben. A rovarszállókba kitett kifúrt fadarabok és nádkötegek elsősorban ennek a méhcsoportnak segítenek a szaporodásban – ők pedig nekünk segítenek a sok megporzott virág révén. Öröm elnézegetni ezeket a magányosan munkálkodó, szorgalmasan nyüzsgő, dundi, pihés méhecskéket, és hallgatni tavaszi zsongásukat a méhbölcsők körül.
Szabóméhek
Rózsa-szabóméh (Megachile centuncularia) / Szabóméh rágása
Fotó: Keresztes Gábor
A faliméhekkel egy családba tartozó, magányos életmódot folytató vadméhek a Megachile nemzetségből. Nevüket arról a viselkedésükről kapták, hogy növények leveleiből többé-kevésbé szabályos alakú foltokat szabnak ki rágójukkal, és ezeket a kis levéldarabkákat cipelik magukkal, hogy a fészek falát azzal tapétázzák ki. A világon mintegy 1500 fajukat írták már le. A rózsa-szabóméh elsősorban a rózsából rág magának nagyobb lapokat, a kis szabóméh orgonából, a málna-szabóméh málnából, mások akácból, bodzából is kiharapdálják a szükséges darabokat. A lucerna szabóméh a lucerna maghozamának kialakításában fontos szerepet játszik, ugyanis a lucerna sajátságos virágjában is hozzá tud férni a nektárhoz és a virágporhoz – számolt be a National Geographic Magyarország.
