Látogatás a hősök világában
Képgaléria
– A 2000-es évek elején csődbe ment néhány kiadó és szűkültek a képregények elérhetőségei. Más kiadóktól, vagy az internetről lehetett rendelni, de ez is nehézségekbe ütközött akkoriban. Ma már más a helyzet: könyvesboltokban, szupermarketekben, újságosoknál egyaránt be lehet szerezni a képregényeket – tudtuk meg a gyűjtőtől.
– Tegyük tisztába a fogalmat! Mi pontosan a képregény?
– A kilencedik művészeti ágként szokás emlegetni. A képregény fogalmára nincs konkrét meghatározás. Alapvetően egy főként vizuális elemekből álló füzet, vagy könyv, ahol legfőképp folyamatos, egymásból következő képek segítségével történik az elbeszélés, amit szükség szerint szöveg is kísérhet. A szöveg a képek alatt úgynevezett szövegbuborékokban, illetve szövegdobozokban helyezkedik el. Innen származik a magyar név is: képekből álló regény. Rengeteg válfaja van a képregényeknek.
– Vegyük számba a legismertebbeket!
– A comic(s) képregényt jelent angolul. Az elnevezés Amerikából ered, ahol a XX. század elején a napilapokban felbukkant képregényrovatokat hívták így. Ezek általában vicces, szórakoztató történeteket meséltek el pár kockában. A képregénycsíkok (comic strip) a napilapokban, vagy az interneten megjelenő humoros történetek, amik legfeljebb 1-4 képsorból állnak. Magyarországon a legrégebbi ilyen füzetek a Garfield, a Kázmér és Huba, Dilbert és Hé, Dodó! képregénykötetek. A manga szó japánul jelent képregényt, e szó alatt a Japánban készített képregényeket értjük. Ezen belül minden elképzelhető zsáner képviselteti magát a legkisebbeknek írt meséktől a sci-fi és romantikus sztorikon át a csak felnőtteknek szóló erotikus, vagy horrortörténetekig. A képregények megjelenési formáját tekintve létezik keménykötésű, félkemény borítójú könyv, illetve füzet.
– Mekkora gyűjteményt sikerült felhalmozni az évek során?
– Egészen pontosan 1528 darabot őrzök, ebből 452 könyv formátumú, a többi pedig füzet.
– Ezeket ki is olvastad?
– Körülbelül az egyharmadát olvastam el.
– Van kedvenc karaktered, vagy történeted?
– A Pókembert nagyon szeretem. Az első megvásárolt képregényem is róla szólt. Akkoriban 38 forintért vettem, amit a félretett reggeli pénzemből gazdálkodtam ki. Ezt bekeretezve, a falon tartom. A Pókember civil életet él Peter Benjamin Parker néven, majd átváltozik szuperhőssé. Az fogott meg benne, hogy az írók olyan emberi tulajdonságokkal ruházták fel, amilyenek mi magunk is vagyunk, könnyen tudok azonosulni vele.
– Látom, hogy katonás rendben állnak a polcodon a kiadványok. Különleges tárolást igényelnek?
– Igen, mert a pára, a por, a nem megfelelő tárolás rontja az értéküket. A füzeteket kartonozva, egy speciális archiváló fóliában tartom. Ez nem lép reakcióba a borítóval, mert nem tartalmaz savakat a sima fóliákkal, tokokkal ellentétben. Minél érintetlenebb az állapota a kiadványoknak, annál nagyobb értéket képviselnek. Ennek meghatározására Amerikában kidolgoztak egy pontrendszert, amit itthon is használunk az eladások, vásárlások, értékelések alkalmával.
– A képregényrajongók keresik egymással a kapcsolatot?
– Körülbelül 1000-1500 tagja van a rajongói klubnak. Börzéken szoktunk részt venni, ahol információkat cserélünk, vásárolunk, eladunk, illetve a kiadók is megjelennek a legújabb példányaikkal. Meg persze ott van a Facebook-közösség is ugyanezekre.
– Van, aki átveszi majd tőled a stafétát?
– Néhány hónappal ezelőtt a Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtárban volt egy kiállításom, ahol a gyűjteményem egy részét mutattam be. Akkor azokat a kiadványokat, amelyekből több példány is volt, az intézménynek ajándékoztam abban a reményben, hogy akik kezükbe veszik ezeket, ugyanolyan nagy örömmel teszik, mint én. A kislányomnak is tetszenek a színes képek, de még nem tudom mennyire fog elmélyülni ebben a szubkultúrában.
V. B.
Fotó: Fantoly Márton
