Kiválóan szerepeltek a Constantinum focistái
A sportcsarnokban 3 napon keresztül teltházat produkálnak a fizető nézők, a hangulat nem csak egyszerűen óriási, idegen csapatok számára pontosabb jelző rá a félelmetes. Aki nem halasi, az hihetetlen hátránnyal vág neki minden mérkőzésnek, mert a helyi diákok és szülők dobokkal, dudákkal, hangszórókkal és évtizedek óta bevált rigmusokkal űzik, hajtják, biztatják győzelemre csapataikat. Eddigi két szereplése után ide kapott újra meghívást a Constantinum. A játékosok tehetsége, előképzettsége és elszánt, fegyelmezett felkészülése vérmes reményeket ébresztett a csapatban, nyerni utaztak Kiskunhalasra.
A 10 csapatot két ötös csoportba osztották be. A "halálcsoportba" került a Consti, hiszen a nagyon erős és minden módon támogatott házigazdák, valamint a kecskeméti Piár kitűnően játszó gárdája ott volt két másik, verhetőnek tűnő csapattal együtt. A mérkőzéseknek azonban nem készült el előre a jegyzőkönyve, az esélyeket gólra kellett váltani, a jóknál pedig jobbnak kellett lenni. A Constantinum célja a csoportelsőség volt, mert úgy közvetlenül juthatott az elődöntőbe és nem fárasztó, egyben bizonytalan kimenetelű keresztjáték után.
Ennek jegyében az első és második meccsüket vidáman hozták kettő, majd hat nullára. A harmadik mérkőzésen a házigazdák vártak városunk csapatára. Természetesen teltház volt, az 500 őrjöngő néző elég nehéz körülményeket teremtett. Át kellett vészelni két kiállítást, egy halom túl kemény belépőt, sérüléseket, így végül hihetetlenül kemény csatában a hazaiak felé lejtő pályán
3 : 2-re vesztett a Consti.
Az utolsó csoportmérkőzésen a kecskeméti Piár ellen kettő góllal kellett nyerni a csoportelsőséghez. Jól állt az ellenfél, hiszen ők három győzelemmel a hátuk mögött várták a meccset. Végül egy gyorsan bekapott gólt követően a srácok nem estek össze, megrázták magukat és elindult a constis henger, így a sportszerű ellenfél díszkísérete mellett négy-eggyel zárták le az mérkőzést. Méltó befejezése volt a 49. Rákóczi Kupának a zárónap.
A legjobb négy közé három helyi iskola mellett csupán a kiskunfélegyházi Constantinum verekedte be magát. Drámákból, fordulatokból, szép gólokból, könnyekből és örömből az utolsó meccsekre is maradt bőven. A házigazda II. Rákóczi Katolikus Gimnázium és Technikum kezdett a Consti ellen. A tét a döntőbe jutás volt. A hazaiak élvezték ugyan a drukkerek támogatását, de az ellenfél játéka (gól)erősebb volt.
A döntőben a halasi Szilády volt az ellenfél, akit korábban, ebben a szezonban már megvert a Constantinum. A Szilády jó csapat, komoly múlttal és jelennel, állandó részese az 50 éves kiskunhalasi, vérre menő, középiskolák közötti rivalizálásnak. A legutóbbi tornát is ők nyerték. A Consti mindennek ellenére jogos önbizalommal vágott neki a találkozónak. Sokat lőtt, de sajnos legtöbbször kicsivel mellé, kitűnően védekezett, de sajnos nem hibátlanul, dominálta a játékot, de sajnos nem tudta ezt gólra váltani. A tetejében egy szabályosan megszerzett gólt is elvettek tőle. Ez már sok volt, a döntő végére az ezüst csillogása maradt a remélt aranyé helyett. A srácok nehéz lélekkel viselték ezt, pedig ilyen sikert félegyházi csapat még nem ért el Kiskunhalason.
Örömteli az is, hogy a torna legjobb játékosa a constis Kanyó János, legjobb kapusa pedig osztálytársa, Bánfai András lett. Kanyó János egyébként 9-szer be is talált az ellenfelek hálójába.
Tanáruk összegző értékelése szerint a csapat nemcsak a torna három napján, hanem az egész felkészülés alatt példamutató elszántsággal és fegyelmezettséggel, profi módon dolgozott, minden tőlük telhetőt megtettek a sikerért. A labda néha ugyan rossz felé pattant, ez a foci természete, de a szívük mindvégig a helyén volt és ez fontosabb minden aranyéremnél.
Kiskunfélegyháza büszke lehet rájuk!
Csapattagok: Bánfai András, Dinnyés Bence, Kanyó János, Kanyó Máté, Lőrinc Mátyás, Mráz Kevin, Patyi Milán csapatkapitány, Perjés Kenéz, Rácz Attila, Stecenkó Nándor.
Szudóczkiné Barna-Pap Rozália
Fotó: Halasmédia