Titkok a levéltárból – Kovács Imre Lajos, a félegyházi születésű premontrei perjel
Kovács Imre (szerzetesi nevén Kovács Lajos) 1878-ban született városunkban. Édesapja, Kovács István kocsmárosként dolgozott, édesanyját Bakos Rozáliának hívták. Imre és két öccse hamar árvaságra jutott és gyámság alá került. Gimnáziumi tanulmányait városunkban kezdte, majd Szentesen és Újvidéken folytatta. Csak a középiskola utolsó évében, 1896-ban tért vissza Félegyházára, ekkor lett osztálytársa Móra Ferencnek, akivel együtt érettségiztek 1897-ben. Kovács Imre még ugyanebben az évben belépett a premontrei rendbe, először Jászóváron teológiát, majd Budapesten bölcseletet tanult. 1902-ben szentelték pappá, 1908-ban védte meg bölcsészdoktori dolgozatát. A premontrei rend különböző házaiban – Kassán, Rozsnyón, Jászón – tevékenykedett tanárként és tanulmányi felügyelőként, 1917 és 1923 között Nagyváradon működött házfőnökként és gimnáziumi igazgatóként. Később Gödöllőn lett gazdasági igazgató, jószágkormányzó, ő vezényelte le a rend gödöllői nagy építkezését. Kovács 1933 és 1934 között perjel, majd 1937-ig a jászóvári prépostság magyar tagozatának apostoli kormányzói vikáriusa volt. Hat évig dolgozott Leleszen is, majd 1945-től 1949-ben bekövetkezett haláláig Gödöllőn élt.
Bár Kovács Imre Lajos idejét lekötötte szerzetesi hivatása, mégsem feledkezett meg szülővárosáról és egykori gimnáziumáról. Pontosan 100 évvel ezelőtt, Petőfi Sándor születésének 100. évfordulóján, 1923-ban adta ki a „Petőfi” című háromfelvonásos, diákok számára írt színművét, amelyet Félegyházán nyomtattak ki, és amelynek bevételével a helyi cserkészcsapatot kívánta támogatni. A város másik nagy fia, Móra Ferenc kultuszának ápolásában is tevékenyen részt vett. Amikor 1935-ben Móra egykori diáktársai a nem sokkal korábban elhunyt írónak emléktáblát állítottak a helyi gimnázium félemeleti lépcsőfordulójában, a tábla avatásán Kovács Imre Lajos, az egykori osztálytárs mondott ünnepi beszédet.
Ónodi Márta
