Megújulás a méhészetekben
Borítókép: Greendex
A konferencián számtalan érdekes témával találkozhattak a résztvevők a legfiatalabbaktól a legidősebbekig, a lelkes diákoktól az életpályájuk méltó lezárását tervező, a gazdaság átadásán dolgozó szépkorúakig. A Z-generáció, a mostani középiskolások gamification („játékosítás”) útján ismerhetik meg a környezettudatosság problémáit: egy gamer srác történetén keresztül tanulhatják meg iskolai környezetben a környezettudatosság, a rövid ellátási lánc, vagy szimplán a növénytermesztés mibenlétét, buktatóit, a jó gyakorlatokat.
A zöld tudás, a zöld képességek, azaz green skills egyre fontosabb a munkaerőpiacon is, így aki fejleszti a zöld készségeit, nagyobb eséllyel fog munkát találni a jövőben. Örömmel üdvözültük az új Közös Agrárpolitika elemeit, mely a korábban megszokottnál sokkal nagyobb hangsúlyt fektet a támogatási rendszerein keresztül is a zöldítésre, a talaj - a legfontosabb kincsünk – védelmére, a természetes védősávokra, mint az erdőszegélyek.
Fentiek abszolút pozitívan értékelendők a méhészeti ágazat szempontjából is, hiszen éppen ezek a fás-ligetes szegélyek biztosítják a beporzóknak olyannyira szükséges biodiverzitást, és a biológiailag szükséges védelmet. A megfelelően védett talaj vízmegtartó képessége közvetve hat a növények nektártermelő kapacitására is – létük üdvözítő a teljes növény- és állatvilágnak.
Fotó: Wikipédia
A méhészetek jólléte hatással van az agrárium szinte teljes spektrumára. Gyakorló méhészként és kutatóként azt keressük folyamatosan, hogyan tudjuk megkönnyíteni a méhek és a méhészek életét.
A digitalizáció évtizedek óta jelen van a mezőgazdaságban: segíti a minél hatékonyabb földművelést, infokommunikációs eszközök vezérlik a precíziós gazdálkodást, műholdfelvételek segítik a magvetést, a permetezést, a mezőgazdasági munkák finomhangolását.
A konferencián három méhészeti alkalmazást mutattunk be. Az első a Naprakész Méhész applikáció volt, ezt Somogyi Attila (Szegedi Egyetem) programozóval fejlesztjük közösen. Egy térkép az alkalmazás lelke, amelyen minden, méhészeknek fontos információ megtalálható (hol, mi virágzik éppen, zárlatok, betegségek, anyanevelő telepek, melyik gazda hova, milyen kultúrára, hány család méhet vár). Fontosnak tartjuk az edukációt, a tudásmegosztást, támogatni szeretnénk az értékesítést saját weboldal készítésével, illetve a közösség-építést. Reméljük, hogy hamarosan élesben is bemutatkozhatunk.
Fotó: Greenpeace Magyarország
A második a Kaptármonitoring: a kaptárokban elhelyezett kis eszköz képes mérni a kaptár hőmérsékletét, a páratartalmat, a kaptár súlyát (így követhető a hordás mennyisége és intenzitása), analizálni tudja a méhek hangját, veszély esetén pedig jelezni tud a méhésznek.
A harmadik applikáció a Züminapló, Sárdi Péter informatikus fejlesztésében. A segítségével a méhész rendszerezheti, elemezheti a kaptárok legfontosabb adatait: az anya korát, a családok erősségét, a kezeléseket és az etetéseket, illetve a vándorlásokat.
Ez a fajta kontrolling kiváló döntéstámogató eszköz, hiszen megfelelő mennyiségű adat birtokában trendelemzésre, a genetikai változások megfigyelésére is lehetőséget ad.
Fejlesztési irány a családokra lebontott input/output oldal nyomonkövetése: egy adott család mennyi ráfordítást követelt, és ezzel szemben mennyi bevételt hozott – írta az Agrotrend.
