Névadójukra emlékeztek a Holló László Képzőművész Kör galériájában
Képgaléria
Az eseményt Rátkai Zsuzsanna nyitotta meg, köszöntötte a vendégeket, majd Szabó Ildikó művésztanárnak adta át a szót. Szabó Ildikó beszédében hangsúlyozta, hogy a Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész, Holló László városunk szülötte, aki 18 éves koráig itt is nevelkedett. Holló Lászlónak Szántó Piroskával ellentétben több olyan nemzetközi kiállítás is megadatott életében, ahol hazánkat képviselhette. Ilyen volt 1948-ban Londonban, majd 1964-ben Párizsban, ahol az öt alföldi festő között volt, aki képviselte Magyarországot. Ez mind azt jelentette, hogy Holló Lászlónak némiképp sikerült bekerülni a nemzetközi véráramba is.
Szabó Ildikó részletesen mesélt a művészről, aki 1887-ben született Kiskunfélegyházán és 18 éves koráig élt itt. Az eszmélése, a világnézete a gondolkodásmódja itt alakult ki. 1904-ben érettségizett a gimnáziumban, ahol édesapja volt az igazgató. Bár nem volt jó tanuló, a történelem és a művészet nagyon érdekelte. Az érettségi után a Képzőművészeti Egyetemre nyert felvételt, amit akkoriban Mintarajztanoda néven ismertek, és ahol Szinyei Merse Pál volt többek között a mestere. 1909-ben diplomázott és ebben az évben ösztöndíjat kapott, amellyel aztán külföldi tanulmányutakat kezdhetett. Ebben az évben édesapját is elveszítette, így a mindössze 22 éves fiatal teljesen árván maradt (édesanyja még kisgyermekkorában meghalt). Münchenben Hollósy Simon tanítványa lett, aki abban az évben festette meg Rákóczi-induló című művét. A kép születésének Holló László tanúja volt, ami a későbbiekben nagy hatással volt rá, nála is megjelenik a látomásszerű ábrázolás. München után Párizsba került, ahol az avantgárd festőkkel, expresszionistákkal került egy társaságba, akik maguk közé választják egy nemzetközi művészeti szervezetbe. Spanyolországban megismeri El Grecot, majd Olaszországba utazik, és végül 1914-ben hazajön. Megismerkedik a feleségével, Hrabéczi Annával, majd Debrecenbe költöznek. Háború, elszegényedés, a lehetőségek elvesztése következett, így Holló László Debrecenben rekedt. Megkapott minden létező díjat, de a képeit eladni nem nagyon tudta. Egy szűk értelmiségi réteg az, akit érdekelték képei, nekik tud csak értékesíteni. Ő mégis, ennek ellenére is az egyszerű emberekről és az ő életük nehézségeiről fest a továbbra is.
– Ez Holló László nagyszerűsége, ez a kitartó őszinteség, állhatatosság, aki soha nem alkudott meg, nem kezdett el giccset vagy édeskés idillt festeni csak azért, hogy el tudja adni a képeit – fogalmazott Szabó Ildikó.
A megemlékező beszéd után videóvetítés kezdődött, ahol pályatársak, barátok és a második feleség, Maksai Olga is mesélt a művészről.
Z. A.
Fotó: Fantoly Márton
