Hivatalos látogatáson Pálosszentkúton járt Arnold Chrapkowski pálos generális
A látogatás kapcsán megtudtuk, hogy régről él a szerzetesek körében ennek a gyakorlata az egyház és a rend törvényei szerint. A generálisnak egy hatéves ciklus alatt kétszer kell végiglátogatnia az összes pálos kolostort. Jelenleg 17 országban, 70 feletti a kolostorok száma, így az utazások komoly szervezést igényelnek. Sajnos vannak külső tényezők, mint a Covid, vagy jelen esetben a háború, ami nehezíti a mozgást, a feladatok végrehajtását.
A rendfőnök elárulta, hogy a hivatalos látogatásának célja a közösségi élet, a lelkipásztori szolgálat, az adminisztrációs és gazdasági ügyek megismerése a kolostorban, mindezek mellett pedig a minden szerzetessel, egyesével elbeszélget az itt töltött napok alatt. Hozzátette: az elmúlt négy hónap nagyon intenzíven telt számára, hiszen Ausztráliában, az Egyesült Államokban, Lengyelországban és Magyarországon is járt és mindezek mellett a mindennapi feladatokat is el kell látnia.
Hangsúlyozta, hogy a pálos rend gyökerei Magyarországon vannak, Boldog Özséb alapította azt. Tapasztalatai szerint a Covid nagy változást hozott az egész világon és hazánkban is. A veszteség nagyon nagy volt, több rendtársukat is elvesztették és úgy véli, eltávolodtak az emberek egymástól és Istentől. A pálosok feladata, hogy összegyűjtsék az embereket, hogy aztán újra Istenhez tudjanak közelíteni. Az egyházat egy családhoz hasonlította, ami bár nem vérszerinti kapcsolatokon alapul, de csak közösségben lehet igazán ereje. A közös erő az Istenbe vetett hit. Feladatuk a nyitottság azok felé is, akik nem hívők. A kisközösségek erejét hangsúlyozta, amiből aztán a nagyobb egész kialakulhat. Említette a gyalogos és motoros zarándoklatokat, amelyeken hívők és nem hívők is ugyanúgy részt vesznek, a lényeg, hogy együtt legyenek, hogy megismerjék egymást, ezáltal tudnak segíteni is egymásnak.
A médiával való kapcsolatról elmondta, hogy lehetőségnek tekintik a pálosok is. Bármely országban jár a 17 közül, azt látja, hogy az atyáknak jó a kapcsolatuk a médiával. Megtudtuk, hogy Lengyelországban külön rádióadót és újságot tartanak fent. Mindezek mellett a fiatalok megszólításának céljából is Facebook- és Twitter-oldalaik vannak, ahol információkat, értékrendet tudnak közvetíteni.
Beszélt a lengyel-magyar történelmi múltról, a két nemzet közti barátságról, a pálos szellemiségről. Utóbbi kapcsán kifejtette, hogy a pálos lelkiség Magyarországon kezdődött. Ez a lelkiség akkor a remeteséggel kapcsolódott össze, azóta a történelem folyamán változásokon ment át. Mégis már Boldog Özséb idejéből is látható, hogy a remeték nyitottak voltak mindig azok felé, akik felkeresték őket. Ez máig megmaradt, csak más formában. A lelkipásztori munka mellett a pálosok nyitottak a világra, erre az egyház is felszólítja őket. Ez a fajta lelkiség mélyen gyökerezik bennük. Ahogy fogalmazott:
– Nekünk erre nagyon oda kell figyelni, hogy mi legyünk jelen a világban, de azt nem engedhetjük meg, hogy a világ költözzön belénk, és az irányítson bennünket. Akik eljönnek ide, azok megtalálják az erőforrást.
Floridai kolostorukban egy helyi hölgy fogalmazta meg nekik azt, hogy a pálos lelkiség az, hogy közel tudnak kerülni az emberekhez. A generális megerősítette, hogy a közelségnek kell megvalósulnia, nem az elszakadásnak.
Végezetül megtudtuk, hogy Ukrajnában, Mariupolban is volt egy rendházuk, amit sajnos a háború a földdel tett egyenlővé. Ukrán pálos atyák kényszerültek menekülni az oltáriszentséggel. A 17 országban, ahol pálos kolostorok találhatók, többször volt már háborús helyzet. A béke iránti vágy és felhívás nemcsak az orosz-ukrán háború óta, hanem hosszú évek óta fontos témája és küldetése a rendnek.
Z. A.
