A félegyházi születésű Öveges László tárlata nyílt a könyvtárban

Látszat és valóság címmel kiállítás nyílt a Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtárban március 8-án, szerdán. Öveges László Pro Architectura-díjas építész kiállításmegnyitóján Abonyi Szilvia, a könyvtár igazgatója köszöntötte a megjelent vendégeket, köztük a megyei önkormányzat megjelent munkatársait, városunk kultúráért felelős alpolgármesterét, Rosta Ferencet, Juhász István nyugalmazott pedagógust, a város díszpolgárát, Kállainé Vereb Máriát, a könyvtár nyugalmazott igazgatóját, Tóth Gyuláné nyugalmazott iskolaigazgatót, a Holló László Képzőművész Kör és a Wesel Hugó Fotókör tagjait és minden megjelentet. A tárlat április 14-éig látogatható.

Öveges László 1957-ben született Kiskunfélegyházán, szülővárosában töltötte általános és középiskolai éveit. Ezt követően a BME Építészmérnöki karán 1980-ban szerzett diplomát. Csalájával Kecskeméten él, saját építészirodát vezet, számos jelentős épület tervezője. 1985 és 1990 között és 2009-től napjainkig Kecskemét főépítésze. Barátjával és alkotótársával, Király László Györggyel 2004-ben alapítják meg a Király és Öveges Fotókört, innen számítható tudatos fotográfiai munkássága. 2007-ben nyert felvételt a Magyar Fotóművészek Szövetségébe. Festői hatású képein kedves témáit, a Balatont, fákat, tárgyak, fények, gondolatok kapcsolódását, viszonyát ábrázolja. Absztrakt képi világában a látszat és a valóság kéz a kézben jár.

A fotóművész tárlatát Kis-Czakó Imre, a Wesel Hugó Fotókör vezetője nyitotta meg.
– Öveges László szenvedélyes fotós. A módosult tárgyak, igazi fotós szeméről, fotográfiai
világáról tanúskodnak. Nemcsak egyszerű fotók ezek, amelyek dokumentarista módon, hűen másolják a valóságot, hanem komoly művészeti alkotások, a művész játékosságát, a művészeti tevékenység alkotóörömét sejthetjük a képek létrejötte mögött. Az alkotásokon szereplő tárgyak plusz jelentést kapnak: raklapok válnak nagyvárosok felhőkarcolóivá, lámpa válik teliholddá, vagy a víz játékának köszönhetően egy elektronmikroszkópos felvételt láthatunk egy neuronról – mondta Kis-Czakó Imre.

Öveges László a következőket mondta: – Az első szó a köszöneté. Köszönöm szülővárosomnak, igazgató asszonynak, hogy gondoltak rám és invitáltak, hogy ma megtartsuk ezt a tárlatot. Nagyon fontos ez, tekintettel arra, hogy ha már valaki átélte, hogy elkerült valamelyest szülővárosából, de oda visszahívják, ez nagy érzés. Köszönöm a színvonalas bevezető szavakat és köszönöm Önöknek, hogy eljöttek és köszönöm kecskeméti barátaimnak.

A későbbiekben beszélt a fotográfiáról, amit a művészi kifejezésnek gazdag, színes eszközeként
említett. – Az én világomban a fotográfia és a festészet az összetartozik, az kéz a kézben jár. Úgy, mint a látszat és valóság. Mind a két esetben a vizualitással, a látható dolgokkal foglalkozunk és ezeket a látható dolgokat óhajtja mindkét művészi megközelítésmód ábrázolni, szűrni, újragondolni, új rendszerbe foglalni és a képek világának kétdimenziós keretébe, síkjába feszíteni – mondta a művész.

A megnyitó során, a köszöntő beszédek között Pocskai Roland kitűnő zongorajátékát élvezhette a
közönség.

Z. A.

Fotó: Fantoly Márton