Kiskunfélegyházi fiatal az egyik legismertebb hazai képviselője az állatok jogainak
A vegetáriánus étrend és a vegán életmód között nagyon nagy különbség van – tudtuk meg. Ha valaki vegetáriánus étrendet követ, akkor a húst és húsipari melléktermékeket mellőzi az étrendjéből, ebbe természetesen a hal is beletartozik. A veganizmus sokkal összetettebb dolog: egy életmód, ami kiterjed az ételen kívül a mindennapokra is. Beleértve a kozmetikumokat, a ruházkodást, a szórakozás formáit is, vagyis a vegán életmódot követők nem járnak cirkuszba, tropicariumba sem, nem vesznek részt ott, ahol az állatok bármilyen formában is, de árucikként jelennek meg. Az életforma lényege, hogy olyan megoldásokban gondolkodik, amelyek semmilyen szinten nem ártanak az állatoknak. Raul hangsúlyozta: a veganizmus nem szélsőséges. Egészen apró dolgokkal el lehet kezdeni.
Magáról elárulta, hogy 17 éves koráig húsevő volt, bár nem számított a nagyevők közé: a rántott hús, bolognai spagetti és hamburgermenün túl nem igazán evett meg semmit. Nevetve hozzátette: most vegánként egyetlen étkezése is változatosabb, mint az első 17 éve általában. Egy sokkoló videó váltotta ki belőle a reakciót, aminek nyomán úgy döntött, hogy többé nem kíván húst fogyasztani.
Borzalmas körülmények között tartott vágóhídi állatokat mutattak be a kisfilmben, a látottak örökre megváltoztatták az állatokhoz fűződő viszonyát. Először csak a húst utasította el, majd amikor mélyebben beleásta magát, és megismerte az állatok iparban betöltött szerepét, akkor már sokkal többet jelentett az új életforma a pusztán húsmentes mindennapoknál. Fél évvel a látottak után megszületett a Csir Kevin nevű Facebook-oldal, ahol olyan tartalmakra helyezte a hangsúlyt, amelyek felnyithatják az emberek szemét arra, hogy a jelenlegi helyzet tarthatatlan. Hangsúlyozta: ha valaki a látottak után úgy érzi, hogy érző, gondolkodó lényeket nem kíván többé semmilyen formában sem bántani, akkor az már megértette a veganizmust.
A tojással kapcsolatban elmondta, hogy – bár hazánkban szerencsére ezt nem alkalmazzák – de a tojásiparnak van egy nagyon kegyetlen gyakorlata szerte a világon, hogy a hímivarú csirkéket élve bedarálják néhány napos korukban, hiszen haszontalannak számítanak a tojás tekintetében. A veganizmus szerint nem lehet az állatokat árucikknek tekinteni és a kistermelői baromfitartás is további igényeket támaszt: több tojás kell, ami nagyobb hozamot eredményez.
Nem könnyíti meg a kommunikációt az emberek felé az, hogy a magyar konyha, a gasztronómia hosszú évek óta húsközpontú. Ünnepek alkalmával, a hagyományainknak megfelelően állati eredetű termékeket fogyasztunk. Raul nagyon fontosnak tartja kiemelni, hogy a vegánok nem elvenni akarják ezeket a hagyományokat, csupán párbeszédre hívnak mindenkit, olyan alternatívákat megmutatva, amelyekkel a legkevesebb kárt okozhatjuk az állatvilágban a szokásaink által.
Szerencsére, minden ételnek ma már van húsmentes helyettesítője, már a magyar gyártók is kiváló minőséget tudnak piacra vinni húsmentes alapanyagok tekintetében. Húsevők véleménye alapján is nagyon finom, ízletes termékek lehetnek ezek. Pusztán minimális nyitottságot igényel, hogy valamit kipróbáljunk.
Raul indította el hazánkban a Veganuár nevű kihívást, amelynek lényege, hogy január 1-jétől egészen a hónap végéig a csatlakozók kipróbálják a vegán életmódot. A résztvevőket részletes útmutatókkal, receptekkel, filmekkel és konyhatippekkel segítik, megmutatva nekik az életmód sokszínűségét, előnyeit, egyszerűségét, lehetőségeit. Megtudtuk, hogy idén is rekordot döntöttek: 27 214-en csatlakoztak a kihíváshoz, az évek során pedig már több, mint 80 ezer magyar. Természetesen nemcsak januárban, hanem egész évben elkezdhető, amivel több ezren szoktak is élni.
A programban résztvevők több pozitív visszajelzést is adtak a tapasztalt változásokat illetően: szebb lett a bőrük, jobban aludtak, csökkenthették a szedett gyógyszereiket, energikusabbak lettek. A program végeztével a válaszadók 83 százaléka nyilatkozott úgy, hogy valószínűleg vagy kifejezetten vegán szeretne lenni a jövőben.
Az évek alatt létrejött az Empátia Sztori, egy nonprofit szervezet, ami ernyőszervezetként foglalja magába a Csir Kevint, a Prove.hu-t, a Veganuár kihívást, illetve már saját tevékenységgel is bír: előadásokat tartanak iskolákban, valamint vegán ételeket osztanak kórházakban, iskolákban, idősotthonokban. Raul hozzátette: 10 ezer adag étel kiosztása a vállalásuk, jelenleg a felénél tartanak.
Végezetül elmondta, hogy elvitathatatlan tény és összhang van a kutatók között is abban, hogy nagy baj van. Nem fenntartható az élelmezési rendszerünk hosszú távon. Ha mindenki növényi étrenden élne, akkor 75 százalékkal kevesebb földterületre lenne szükségünk, így a feleslegessé váló területeken újra erdősíteni lehetne. Az Our World in Data kutatása alapján a növényi étrendre váltással 10 milliárd embert lehetne táplálni. Egyetlen hónapig tartott vegán étrenddel 37 700 liter vizet spórolhat egyetlen személy és 9-30 közötti állati életet menthet meg, ha egy hónapig nem eszik húst. Elképesztő számok ezek, kommunikációt igényelnek. Sokkal többet és gyakrabban, mint eddig.
Z. A.
