Mi lesz veled, gyorsírás?
– Az elmúlt évek technikai újításai megváltoztatták az íráshoz és az olvasáshoz fűződő viszonyunkat. Hogyan látod ezt te szakemberként?
– Manapság a legtöbb munkahelyen számítógépes munkavégzésre is szükség van. Emiatt a gépírásra véleményem szerint alapvető szüksége volna a legtöbb embernek, mert a tízujjas vakon gépelés birtokában sokkal egyszerűbben lehet ellátni ezeket a feladatokat. A helyes és pontos gépelés nagyon összetett folyamat eredménye. Egyszerre több mindenre kell figyelni, így például a helyesírásra, illetve a tartalomra. A gyorsírás már kicsit más megítélés alá esik. A számítógépek térhódítása miatt egyre kevesebbet körmölünk kézzel. Vannak olyan országok, ahol már nem is tanítják a folyóírást az iskolákban. Ez valahol szomorú tény, de sajnos eljöhet az az idő is, amikor már mi sem fogjuk tanítani a gyorsírást a szakmai iskolákban. Kikopik a kézzel való jegyzetelés.
– Mi fogott meg a gyors- és gépírásban?
– Már egészen kicsi koromban lenyűgöztek a billentyűzetek. Mindent ki kellett próbálnom, meg kellett nyomkodnom. A középiskolás éveim alatt rendőrtiszti vagy államigazgatási főiskolára készültem, viszont gyorsírásból rendszeresen versenyeztem kiváló eredménnyel, s negyedik évfolyamosként OKTV-n is indultam magyarból. Tanáraim is ösztönöztek ebbe az irányba, így jelentkeztem végül mégis tanárképzőre. Volt szerencsém Isztambulban részt venni egy világversenyen, ahol második helyezést értem el. Érettségi után letettem a magas fokú gyorsírói vizsgát, aminek megléte szükséges a parlamenti ülések dokumentálásához. Életem egyik legszebb emléke, amikor a gyorsírószövetség akkori titkára azt mondta az oklevél átadásakor: „Kislány, magát tárt karokkal várjuk a Parlamentben.” Egy lendületesen író ember 40-50 szótagot jegyez le egy perc alatt, míg az országházban dolgozóknak minimum 350-400 szótagot kell lejegyeznie.
– A gyorsírás során nem a klasszikus ábécé betűit használjuk, hanem különböző jeleket. Hogyan épülnek fel így a mondatok?
– A gyorsírás egy speciális, a beszélt szöveg valós idejű lejegyzetelésére kifejlesztett rendszer. A gyorsírás írásmódjai nagyban eltérnek a mindenki által használt folyóírásétól. Betűi egyszerűbbek és rövidítéseket alkalmaznak a gyorsírók. A következő elemekből áll: egyenes, kör, kampó, hurok. A folyóírás is használja ezeket a részeket, de bonyolultabb kapcsolatokban. A gyorsírás jelképes jelöléseket alkalmaz, vagyis a magánhangzókat az esetek többségében a mássalhangzók elhelyezésével, egymáshoz való viszonyával, módosításával fejezi ki. Van, hogy csak a szó első felét írjuk le, a többit elhagyjuk, a szövegösszefüggés alapján mégis tudjuk, mit szerettünk volna papírra vetni. A gyorsírás szabályai követik a magyar nyelv törvényszerűségeit, sajátosságait, mint például a betűk gyakoriságát, a hangrend szabályait, a nyelvtani összefüggéseket. Az országban egy helyen, a Nyíregyházi Egyetem Ügyviteli Intézeti Tanszékén képeztek gyors- és gépírástanárokat, mostani szóhasználattal ügyviteltanárokat, de sajnos, mára már ez is megszűnt. Szoktam viccesen mondani a gyerekeknek, vigyázzanak ránk, mert kihalófélben lévő állatfaj vagyunk.
– Nem régen jelent meg egy szakkönyved a levelezési ismeretekről. Kérlek, mesélj róla!
– Utoljára körülbelül húsz évvel ezelőtt jelent meg szakkönyv a témában. Az elmúlt időszakban több minden változott, alakult a mai kor követelményeihez. Úgy éreztem – ezt a szakmai követelmények is alátámasztották –, hogy szükség lenne egy szakirodalomra, amelynek átolvasásával, tanulmányozásával nemcsak egy tankönyvet kap az ember, hanem egy mankót is annak érdekében, hogy az alapvető szerkesztési, helyesírási, kommunikációs formák alkalmazásával igényes írásokat adjunk ki a kezünkből. Bízom benne, hogy a gyakorlati példák segítségével sikerült egy olyan könyvet összeállítani, amit kedvvel vesz a kezébe mindenki, és még sincs tankönyvi benyomása, kézikönyvként jó segítséget jelenthet minden irodában is.
V. B.
Fotó: Fantoly Márton
