Mikroplasztiktól és „örök életű” vegyületektől fuldokolnak a vizeink
Borítókép: Pixabay illusztráció
Az egyik legfrissebb és legizgalmasabb kutatás, a Deep Sea elnevezésű Földközi-tengeri projekt során kiderült: a mélyebb rétegekben (6-10 m mélységben) nagyobb arányban vannak jelen az 1 mm-nél kisebb mikroműanyagok, mint a felszínen – olvasható a laboratorium.hu-n megjelent összeállításban.
A Málta környékén végzett kutatások meglepő eredményét nemrég publikálták a projekt vezetői. A nemzetközi csapatban részt vevő Bordós Gábor, az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. vizsgálólaboratórium projektmenedzsere elmondta, hogy a mikroműanyagok mélyebb rétegekben történő masszív jelenléte hátterében a részecskék sűrűségének megváltozása, azaz szennyeződése is állhat.
Az Eurofins Analytical Services különböző kutatásai során már itthon is rengeteg tapasztalatot gyűjtött az apró műanyagokról; a Külügyminisztérium megrendelésére készült egyik kutatási projektje során például kiderült, a szennyvíztisztító telepek a részecskék nagy részét eltávolítják, de ennek ellenére a szennyvíz a felszíni vizekben lévő mikroműanyagok egyik forrása lehet. Hozzáteszik: a per- és polifluorozott alkil vegyületek kérdése a környezetvédelem ugyancsak aktuális kihívását jelenti. A ruháktól a kézkrémeken és a csomagolásokon át egészen a tűzoltó berendezésekig, rendkívül széles körben használt „szuperanyag” ugyanis potenciálisan rákkeltő hatású lehet.
– Az úgynevezett PFAS-vegyületek jelen vannak a környezetben, így a vizeinkben is (az uniós szabályozás szerint 2026-tól lesz kötelező ezek a vizsgálata), emellett egyre nagyobb kihívást jelentenek az élelmiszer-biztonság szempontjából egyaránt – mondta el az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. környezetvédelmi üzletágának vezetője.
– Sokszor szembesülünk azzal a jelenséggel, hogy a vegyészet valami nagyszerű dolgot talál fel (ezek a vegyületek például egyszerre víz- és olajállók), de sajnos sokszor csak évtizedekkel később derül ki róla, hogy bizony káros hatásokkal is rendelkezhet a környezetre vagy az emberi egészségre nézve – tette hozzá Palotai Zoltán.
Éppen ezért vált mára elsődlegesen fontossá a perfluorozott vegyületeknek a mérése, vizsgálata. Minderre a cég a folyadékkromatográfia és a tömegspektrometria összekapcsolásával jól alkalmazható analitikai eljárásokat dolgozott ki, és ennek köszönhetően ma már rutinszerűen végzi el ezeket a vizsgálatokat vizekből és élelmiszerekből, valamint csomagolószerekből egyaránt – írta meg az Infostart.
